Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)
Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790
A budai és pesti szobrászati feladatok (köztéri szobrok, épületszobrászat, templomberendezés, díszítés) túlnyomó részét tehát a helyi mesterek végezték el. A két város szobrászata nem kapcsolódott a bécsi és a pozsonyi szobrászkörhöz, a század folyamán Buda ós Pest vált nemcsak közvetlen környékének, hanem egy szélesebb területnek is szobrászati központjává. Közvetlenül a felszabadulás után számos szobrász és kőfaragó telepedett le Budán. Ezeknek a műveiről, munkájukról nem maradtak fenn adatok, de nyilvánvaló, hogy a városban adódó, főképp az újjáépítéssel kapcsolatos feladatokat a kőfaragókkal együtt ők végezték el. 119 Szent három- Igényesebb munkát a szobrászok és kőfaragók számára a szabadtéri szobrok jelentettek. mg-emiékek Pest város tanácsa az 1691. évi nagy pestisjárvány után a városháza előtt Szentháromság-szobrot, 1702-ben pedig Jónás Mátyás üvegesmester Budán a mai Magyar jakobinusok terénél Szűz Mária-szobrot állíttatott. Mindkettő meglehetősen szerény alkotás lehetett. Jelentősebb volt a budai Szentháromság-szoboremlék, amely 1706-ban készült el. A talapzatot ugyan már az 1690-es években elkészítették, de a pillér tetejére került Szentháromság-szoborcsoport nem helyi munka volt: Kollonich érsek ajándékozta a városnak. A következő években ezzel a szoboremlékkel kapcsolatosan már a helyi mesterek szobrászati munkája is jelentkezett. A Venerio Ceresola által 1692-ben tervezett (és Bernardo Feretti által faragott) oszlopra Francesco Giuseppe Barbieri szobrász, aki 1705-ben telepedett le Budán, 1707 tavaszán két angyalpárt készített; és 1709-ig a talapzat köré három szobrot állítottak fel. Lehetséges, hogy ezeket is Barbieri faragta . A budai városi tanács 1709 júniusában, az újabb pestisjárvány kitörésekor új Szentháromság-szoboremlék felállítását határozta el. Annak elkészítésével egy év múlva Hölbling János építőmestert, Vogl Konrád kőfaragót és Barbieri szobrászt bízták meg. A régi — befejezetlenül maradt — Szentháromság-emléket lebontották és Újlakra szállították, s ott a Felső vásártéren, a mai Zsigmond téren hamarosan felállították. Barbieri halála után, 1711-ben a városi tanács az emlék elkészítésére a kismartoni Ungleich Fülöpöt hívta meg, akinek a nevéhez nemcsak a szobrászati munka, hanem az egész szoboremlék megtervezése fűződik. 40 Börger Ferenc Ez a Szentháromság-szoboremlék a felszabadulás után az első nagyszabású és valóban jelenAntal tős művészi értékű szobrászati alkotás a városban. (73. kép.) Befejezése után tervezője és kidolgozója, Ungleich Fülöp visszatért Kismartonba, de sógora, a nagy munkában segítője, Hörger 74 —7. r ).Az óbudai Zichy-kastély főlépcsőháza. Pörge Gergely rajza (1913) ós a lépcsőház részlete 236
