Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: IRODALOM (ÁLTALÁBAN)

gozás csak néhány jelent meg (Bónis György, Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után. 1686—1708. Bp. 1962; Dümmerth Dezső, Pest város társadalma. 1686—1696. Bp. 1968). A Tanulmányok Budapest Múltjából köteteiben megjelent jó néhány tanulmány azonban ilyen igénnyel íródott. Ösztönözte a várostörténeti kutatómunkát és — gyakorlati célokból — a várostörténeti adatok közlését a Televízió „FeketeTehér" kerületi vetélkedősorozata is, amely az úgynevezett helytörténeti mozgalom keretében a város története iránt érdeklődők széles körét mozgósította jelentős anyagi támogatással. Az ösztönzés eredményeként elkészült és — vagy csak sokszorosításban, de jó néhány esetben igényes nyomdai úton — megjelentetett kerülettörténeti munkák, feldolgozások (néhány év alatt 18 ilyen kiadvány jelent meg — többségük 1969—1970-ben) igen kevés új adatot (és még kevesebb új szempontot) adtak a főváros újkori történetének a feldolgozásához. Jelentőségük inkább krónikás — jelenkori adatokat, ismereteket rögzítő — jellegükben van, amennyiben ezek az adatok és ismeretek lelkiismeretes közlési szándékok eredményei. Ez a vállalkozás a jó szándók és a rossz eredmény mutatós példája. A szélesebb körű újkori várostörténeti érdeklődés kielégítésének teret biztosít a főváros folyóirata, az 1967 óta ismét megjelenő „Budapest" is. Az évek során számos, új adatokat, eredményeket is közlő cikk, tanulmány jelent itt meg, egyrészt a város történetének kutatásával hivatásszerűen foglalkozók tollából, másrészt a város története egyes kérdései iránt érdeklődőktől. Az ismeretterjesztés céljait szolgáló Elet és Tudományban is, különösen a hatvanas évektől kezdve, jó néhány, új adatokat is közlő cikk látott napvilágot. A régi — XVIII., majd XIX. századi — krónikás igény jelentkezett az 1970-es évek elején előbb enciklopédia, majd lexikon formájában. Ezek a munkák (Budapest enciklopédia. Bp. 1970. Szerk. Tóth Endréné; Budapest lexikon. Bp. 1973. Szerk. Berza László) azonban a tudományos kutatások eredményeinek módszeres összefoglalása helyett inkább ,,quodlibet gyanánt" összeválogatott (nem egy esetben ugyan lényeges kutatási eredményeket is közlő) cikkek gyűjteményei. Ezekhez hasonlóan csak szándékában értékelhető a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár impozáns várostörténeti bibliográfiai vállalkozása is (Budapest történetének bibliográfiája I—IV. Bp. 1963—1967). Igen jelentős viszont — újkori várostörténeti szempontból is — az a hatalmas, módszeres, feltáró, adatközlő és értékelő munka, amelyet a felszabadulás óta a művészettörténészek végeznek, s amelynek eredményei nemcsak részlettanulmányokkal, hanem monográfiákkal (mint Zádor Anna, Rados Jenő és Preisich Gábor munkái) és adatközlő kötetek sorozatával (a Magyarország Műemlékei Topográfiája keretében megjelenő Budapest műemlékei, a Magyarország Művészeti Emlékei keretében Zakariás G. Sándor által közzétett Budapest című kötet) gazdagították várostörténeti ismereteinket. Az eddigi újkori várostörténeti kutatómunka eredményei nem tették lehetővé, hogy csak ezekre támaszkodva foglaljuk össze Buda és Pest 1686—1848 közötti történetét. Számos kérdés megoldásához, az összefüggések tisztázásához szükséges ós elengedhetetlen volt új — főképp levéltári — kutatások végzése. A jegyzeteknél azonban csupán azokra a levéltári forrásokra és a levéltári forrásokat hitelesen közlő, illetőleg értékelő feldolgozásokra hivatkozunk, amelyek a történeti előadás szövegét vagy meghatározták, vagy a szövegbe illesztve a város történetének egyes kérdéseit megvilágították. Nem törekedhettünk arra, hogy a város történetének igen széles problematikáját (még csak annak a legkritikusabb, legvitatottabb kérdéseit is) — a levéltári anyagra való részletes hivatkozásokkal, az irodalmi feldolgozások igen sokszor egymásnak ellentmondó, sok esetben felületes megállapításaival — jegyzetekben érintsük. Buda és Pest e korabeli történetének problematikája (és a jövő kutatásainak témája) e kötet szövegébőladódik. E korszak történetének megírásánál azonban nemcsak az eddigi kutatások már közzétett eredményeire vagy a saját kutatásaink során feltárt (a jegyzetekben idézett) adatokra támaszkodtunk, hanem a csupán összefüggéseikben érthető, önmagukban talán értéktelennek tűnő s e munkában — a terjedelmi korlátozások és a műfaji korlátozottságok miatt — nem idézhető levéltári és egyéb adatokra, azok részleteire, árnyalataira, a kutatási tapasztalatokra is. Nagy Lajos 2* 19