Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)
Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790
11 Az oktatásügy átszervezéséről: Fináczy E., A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. Bp. 1899; Csóka L., MMT IV. 453—481; Ravasz J., Az 1777-i Ratio Educationisról. Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Bp. 1958, 423—456. 12 Az egyetemről: A királyi Magyar Pázmány Péter-tudományegyetem története I—IV. Bp. 1935—1938; korábban: Fauler Gy., A budapesti magyar királyi tudomány-egyetem története I. Bp. 1880; újabban: Tóth A., A 325 éves Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem története. Bp. 1960, 8—21. 13 A nyomdákról: Gárdonyi A., A magvai országi könyvnyomdászat és könyvkereskedelem a 18. században, különös tekintettel Budára és Pestre. Bp. 1917; Némethi/ />,, MKSz 1901, 53—62. A Landerer családról: Bückyné Horváth M., MKSz 1966, 10 27. 11 Az első budai hírlapról: Kelényi B. 0., A Sajtó 1927, 1. sz. 10—27. 15 Iványi—Gárdonyi—Czakó, A kir. magyar egyetemi nyomda története. Bp. 1927. 1(1 A cenzúráról (az éij könyvvizsgálati szabályzatról): Sashegyi 0., Zensur und Geistesfreiheit unter Joseph IT. Bp. 1958. 17 A könyvkereskedelemről: Id. 13. jegyzet. 18 A könyvkiadásról: Gárdonyi A., MKSz 1944, 1—18, 148—166; CsapodiCs., MKSz 1946, 98—104. ia A hírlapírásról (összefoglalóan): Dezsényi—Nemes. 20 A Neuer Kurierről: Kelényi B. O., A Sajtó 1928, 622—634; Kósa J., MKSz 1941, 150—166. 21 A Nachrichtenről: Kelényi B. O., A Sajtó 1927, 5. sz. 1—11; KósaJ., MKSz 1942, 375—385. 22 A polgári könyvtárakról: Holl B., TBM 1963, 289—327. 23 A szerzetesi könyvtárak töredékei (a pesti piaristák és pálosok, valamint a budai ferencesek könyvtárainak a kivételével, amelyek ma is rendi tulajdonban vannak) a Kiscelli Múzeumban találhatók. — A trinitáriusok könyvtáráról: Fallenb'úchl F., A rabváltó trinitárius szerzetesek Magyarországon. Bp. 1940. A pálos könyvtárról: Viglás J., Adatok a pálosok pesti kolostorának történetéhez. Munkálatok. Hp. V.VA 471. 21 Az Egyetemi Könyvtárról: Téjth A., MKSz 1903, 180—213. 25 Linzbauer, Perliczky kiadványait felsorolja: Kosáry D., Bevezet és a magvai' történelem forrásaiba és irodalmába II. Bp. 1954, 139—140. ~ r ' A német irodalomról: Pukánszky B., A magyarországi német irodalom története. Bp. 1926. 27 Az irodalmi élet kezdeteiről: Waldapfel; az előzményekről: Hanskarl E., Budapest irodalmi életének kialakulása, 1086—1780. Bp. 1928. 28 Bessenyeiről: Gálos /'., Bessenyei György életrajza. Bp. 1951; S zander J., Bessenyei. Bp. 1953. 29 A Hazafiúi Magyar Társaság szervezéséről korábban: Ballag, È., ITK 1891; Csaplár B., ITK 1899; újabban: K. Süagi, SüF 1961, 204—224. 30 Az irodalmi életről általában: Waldapfel. — Bacsányiról: Szinnyei, J., Bacsányi János. Bp. 1904; Verseghyről: Császár E., Verseghy Ferenc. Bp. 1903; Földiről: Horváth J'., Földi János. Bp. 1936; Daykáról: Balogh Â., Dayka Gábor. Kassa 1913; újabban: W(ddapfel, A magyar irodalom a felvilágosodás korában. Bp. 1954; M. írod. Tört. III. Bp. 1965. 31 A színjátszásról: Kádár 1914; Gárdonyi A., PBE 1929, 5—6; RomhányiJ., PBE 1928, 28—29; Rexa D., TBM 1934, 127—137.
