Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

és a filozófiai művek voltak túlnyomó többségben, de a fennmaradt könyvtárjegyzékek és könyvtártöredékek bizonyítják, hogy e könyvtárak általában tartalmazták a korabeli tudomány jelentősebb műveit is. A pálosok XVIII. század közepén épített, ma is meglevő szép könyvtártermében (47. kép) a rend feloszlásakor 6100 kötet volt a legváltozatosabb gazdagságban: teológia, történelem, nyelvészet, matematika, csillagászat, latin és görög klasszikusok, olasz, spanyol, angol és német írók, olasz, német, francia újságok és ,,modern könyvtár".

23 A szerzetesi könyvtárakon kívül lehettek Budán és Pesten kisebb-nagyobb főúri könyvtárak is, mint ahogy tudjuk, hogy az óbudai Zichy családnak csaknem 2000 kötetes, jelentős értékű könyvtára volt a XVIII. században. A város legnagyobb könyvtára az Egyetemi Könyvtár volt, amely Mária Terézia 1779. évi szabályzata szerint „mindenkinek használatára van rendelve, ennyiben tehát nyilvános". Könyvállománya 1783 végén 15 494 műből állott. A könyvtárban a hittudományi anyag (ide számítva a filozófiait is) volt többségben, annak ellenére, hogy az egyetem államosítása és Budára helyezése óta a társadalom- és természettudományi anyag gyarapodásának a mértéke jelentékenyen emelkedett. Ez az arány a következő években még magasabb lett, ugyanis a hittudományi kar megszüntetése után a hittudományi könyvanyag jelentős részét a Pozsonyban felállított generális szemináriumba szállították át. Á természettudományos anyag fokozódó szerepét mutatja az is, hogy a könyvtárba járó 23 folyóirat között számos természettudományi és gazdasági folyóirat volt. Az Egyetemi Könyvtár könyvállománya annak következtében is jelentősen megnövekedett, hogy 1780-ban megkapta a köteles példányjogot, és a feloszlatott szerzetesrendek könyvtáraiból igen sok, addig hiányzó mű került a gyűjteménybe. Az Egyetemi Könyvtár gyűjtőkörébe azonban nemcsak könyvek tartoztak, hanem kéziratok, érmek és minden más, „melyek révén a történelem és mindenféle honi tudomány művelhető, megvilágítható, kiterjeszthető". A könyvtár állománya 1790-ben 20—22 000 kötet körül lehetett, és mint az ország egyetlen tudományos közkönvvtára, jelentős szerepet volt hivatott játszani a nemzeti tudományosság fellendítése területén.

24 47. A pesti volt pálos kolostor könyvtárterme