Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

33 A Rákóczi-szabadságharc pesti vonatkozásait újabban Wellmann I. dolgozta fel: LevK 1954, 211—221. 31

A Rákóczi-szabadságharc utáni nemzetiségi megoszlást az 1720, 1735. és 1746. évi összeírások alapján számítottuk ki. Az arányok eltérnek a korábban Horváth Gy. (Történetírás 1937) és E. Hüchel (SüF 1940) áital közöltektől. 35 Az 1772. évi házösszeírás: FővL PL. 36 Budai nemzetiségi megoszlás: FővL BL Matricula Civium, 1714: Possessionatae Domus. 37 A szerbek és a görögök egjdiázszervezeti elkülönüléséről: Füves ö., AT 1904, 127—132. 38 A pesti mise rendről, a szentbeszédek nyelvéről: Némethy 1876, 1890. 39 A nemzetiségi ellentétekről: Kovács L., HistoriaB 1929, 7—8. sz. 3—5; Források I. 11 1—113. 40 A céhlegények mozgalmairól: Gyömrei 1955; Kubinyi A., TBM 1961, 7—15. — A vargalegények egyletének a betiltása: Források I. 109 — 110. 41

A jobbágymozgalmakat említette: Felhő /., TBM 1971. 42 Kosáry D., TBM 1966, 111 — 131. 43 Nagy Lajos, Pesterzsébet, Soroksár, Budapest XX. kerületének múltja és jelene. Bp. 1972, 51 52. 44 A tabáni felkelésről röviden: Felhő—Vörös. 45 A szabadkőműves páholyokról máig is az egyetlen használható munka: Abafi. 46 A lövészegyletekről, Belgrád bevételének megünnepléséről éijabban: Zoltán, 164—166, 83—89; korábban: Scheiben-Schützen Almanach für das Schützen Jahr 1830.