Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN A MOHÁCSI VÉSZIG

zott, mert az inda változata az esztergomi freskótöredékek között található. Ebből annak valószínűsége is következik, hogy az „erények" festője ugyancsak dolgozott a budai királyi palotában. A templom bővítésének azonban olcsóbb módjához folyamodtak, és a meghosszabbított szentély oldalához is kápolnát építettek. Az igen gyér adatok főleg a XVI. századra vonatkoznak, egy 1534-ből származó híradásból például azt tudjuk meg, hogy a plébánia oldalához épített, a tizennégy segítőszentnek és Miklós hitvallónak ajánlott kápolnát átalakítják- A budai Kanczaler Zsigmond őseit tartják számon mint alapítókat. Bár 1534-ig Buda kétszer is pusztító hadjáraton és menekülésen esett át, a negyven-ötven évvel azelőtt épített kápolnáról talán mégsem lehetne úgy megemlékezni, hogy „mondják" (dicuntur) és az apáról vagy nagyapáról, hogy „predessesores", a kápolna még az első nagy bővítés, 1370 — 80 körül is épülhetett.

254 Nem vethetjük el annak lehetőségét sem, hogy későbbi. A XIV. században készült Szent Lélek-oltáron kívül,

255 Szent Péter apostolnak szentelt, a sekrestyéhez közelálló oltáráról történik említés.

256 A többi templom művészetéről és berendezéséről még ennyit sem tudunk, mindössze néhány történeti adat nyújt némi tájékoztatást, kivéve az álló pesti plébániatemplomot és a részben feltárt Szent Lőrinc pálos templomot, valamint a szigeti apácák templomát. Ezek között a városi építészetet tekintve a pesti plébániatemplom jelentősége a legnagyobb, már csak azért is, mert északi és déli kapuit még érintetlen, eredeti állapotban bontották ki a helyreállítás idején, számos egyéb részlete pedig teljes hitelességű kiegészítés.

257 Mindkét oldalon alacsonyabb mellékhajót építettek, melyeknek boltozatát nyolcszögű pillérsor tartotta és a mai barokk (a XIX. sz.-ban átépített) pillérek helyén állottak. Falpilléreik ma is léteznek. Ekkor cserélhették ki a régi kapukat. Ennek az átépítésnek maradványa a déli és az északi kapu kerete, valamint a szentélyből a Mátyás-kori oratórium feljáratához vezető ajtó kerete. Liliompárkányos elhárító ív fogja össze a pálcakonzolos ikerajtót a déli oldalon (134. kép). Mind ez a kaputípus, mind a profilok majdnem tökéletesen egyeznek a kolozsvári Farkas utcai templom főkapujával és a budai vár egyszerűbb kiképzésű konzolos és pálcatagozású ajtókeretével. (136. kép). A kolozsvári ferences templomot 1487-ben már építik Mátyás király és Báthori István erdélyi vajda támogatásával. 1490-ben Mátyás Visegrádról Tárcsái Márton sókamarai bírónak segítségét rendeli el az építkezésnél, és bejelenti, hogy Fráter Joannest társaival 135. Későgótikus zárterkély a budai királyi palota keleti homlokzatán. Az eredeti maradványok felhasználásával készült rekonstrukció A Máriának szentelt pesti plébániatemplom 136. Későgótikus ajtó-és ablakkeret a budai királyi palotából. Az eredeti maradványok felhasználásával készült rekonstrukció Buda és Pest összefüggése az országos későgótikus építészettel 20 Budapest története II. 305