Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)
Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN A MOHÁCSI VÉSZIG
jeleneténél ábrázolt templom homlokzatán keskeny, szerény, de még befejezetlen torony emelkedik (6. kép). Az akkori mozgalom elsősorban a szegény néprétegekre terjedt ki, akiknek temploma a Mária Magdolna-templom volt és ezért talán a fölkelés központja. Az ásatások igazolták a keskeny középtorony meglétét ebben a korban. Ugyancsak valamelyik városnak tudatosan vázolt ismertetőjeleit sejtjük a flagellánsok ábrázolásának hátterében. A hegyen három, jellegében megkülönböztetett templomot látunk, a hegy alatt pedig egyet. Tekintetbe véve a szöveget, elképzelhető, hogy a budai Várhegyet akarta jelképszerűen emlékezetbe idézni a kor tiszteletben álló középületeivel. A könyvek származásánál is sokkal nehezebb helyhez kötni az iparművészeti emlékeket, különösen az ötvöstárgyakat, az arany és ezüst holmit. A kínai Számos lelet igazolja, így a II. Frigyes udvarában talált emlékek is, hogy a kínai porcelán porcelán m ^ r jiy en korán megjelent Európában. 79 A párizsi Bibliothèque Nationale egyik XVIII. századi rajza II. Johanna kincstárának kínai korsóját ábrázolja. A budavári ásatások porcelán darabjai és a szír üvegtöredékek a keleti kereskedelemben való élénk részvételt valószínűsítik. A párisi korsó rajzhoz hasonló került elő a budai palota más királyi asztalneműt is rejtő egyik leszakadt pincéjéből. Nem lehetünk távol az igazságtól, ha a bizánci császár ajándékát sejtjük néhány porcelánedényben. Nem kapcsolhatjuk ki a lehetőségek közül azonban a kereskedelmet sem, mert a XV. századi szemétgödrökben tömegáruk, egyszerűbb olivazöld kínai tányérok és kancsók töredékeit lehetett fellelni. Élénk keleti kapcsolatokra mutatnak XIV. századi üvegmázas kerámiatöredékek is. 80 Az ötvösfoglalatok divatját, gyakoriságát még két hegyikristályból való kanna és kupa mutatja. A kannát I. Lajos ajándékozta IV. Károly császárnak, így került a prágai Vitus-székesegyház kincstárába. A Hedvig-kupa gömb alakú kristályát levelekkel és címerekkel díszített, aranyozott ezüst foglalat veszi körül. Felirata szerint Hedvig lengyel királynő ajánlotta fel Szent Vencelnek (72. kép). 81 ötvösség Az ötvösművészet jellegére és átlagos színvonalára nyújt tájékoztatást az úgynevezett udvarban aacnen ^ kincs; gyertyatartókból, ereklyetartókból, két-két magyar és lengyel és két nagy magyar címerből áll. Ez utóbbiak könyvtáblák fedőlapjait díszítették. A még megmaradt három képet a felismerhetetlenségig átfestették. Ez már persze csak maradványa az I. Lajos alapította magyar kápolna berendezésnek, melynek gazdag felszereléséről számos leltár számol be. 82 Akárcsak az építészetet, előkelően megnyúlt, rendkívül finom tagolás jellemzi a Lajos-kori udvari ötvösséget is. Ugyanebben a műhelyben készülhettek, de csak részben eredetiek a bécsi Schatzkammer és a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán szereplő Anjou-címeres keresztek is. E bőséges termésű, a királyi ház számára dolgozó műhely, vagy hasonló stílusú műhelyek legvalószínűbb helye Buda. Mestereit az Ötvös utcában a Mária-templom környékén vagy a Szent György téren kereshetjük, ahol a következő század elején találunk ötvösműhelyeket . 83
