Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)
Fekete Lajos — Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE A TÖRÖK KORBAN
lakosság sorsa — Üj király Budán — Újjáépítés - Ferdinánd megválasztása. Buda újra gazdát cserél — A főváros Ferdinánd uralma alatt (201) Ferdinánd pártja helyzetének rosszabbodása — Buda másodszor kerül török kézre (202) Források, irodalom és jegyzetek 203 — 206 V. A KÖZÉPKORI MAGYAR FŐVÁROS UTOLSÓ ÉVEI 207-231 1. MAGYARORSZÁG KÉT KIRÁLY KÖZÖTT 207 A külpolitikai helyzet — A nagyváradi béke (207) 2. JÁNOS KIRÁLY BUDÁN 208-214 János visszakapja Budát — Az elvonuló németek felkoneolása — A németek kitelepítése (208) Külső hatások a város életére — Buda 1530. évi ostroma — Az 1530 — 31. fordulóján tartott országgyűlés (209) A jobbágyok szabad költözködésének helyreállítása — A főváros javára kiadott kiváltságlevelek (210) A kiváltságlevelek értékelése (212) Gritti és Fráter György — Török helyőrség Budán (213) 3. A FŐVÁROS GAZDASÁGI HELYZETE ÉS A TÁRSADALMI VISZONYOK 1529- 1541-ig 214-223 A) Kereskedelem 214-210 Buda és Pest országos kereskedelmi jelentőségének csökkenése — A külkereskedelem alakulása 1529 után (214) A főváros a belkereskedelemben — Közlekedés (215) B) Ipar 216-217 1529 hatása a kézművességre — Az egyes iparágak megoszlása, egymáshoz viszonyított aránya (216) C) Mezőgazdaság 217 — 218 Szőlőtermelés (217) Szőlőtermelés Pesten — Földművelés (218) D) Társadalmi tagozódás 218 — 223 Lakosság — Az 1529-es események hatása a budai patriciátusra (218) A budai városi vezetőréteg 1541-ig (219) Pálczán — A városi tanács új tagjai— Patríciusi szervezetek (220) Pesti patríciátus — A pesti értelmiség — A környező mezővárosok népe — Feudális elemek a városban (221) A plébániák papsága — Az óbudai káptalan — A másik két társaskáptalan — Férfikolostorok — Ferencesek — Ispotályok (222) Apácakolostorok, beginaházak — A reformáció (223) 4. IGAZGATÁS 223-225 A városi hatóság és jogköre (223) A király, helytartói és a főváros — A kincstartó, a várnagy és az udvarbíró — Fellebbviteli bíráskodás — Óbuda és Csepel kormányzata — A megyei hatóság (224) Egyházi igazgatás (225) 5. MŰVELŐDÉSI ALAKULÁS 225—227 A fővárosi polgárok és az egyetemek — Fővárosi iskolák — Értelmiség (225) A kódexirodalom továbbélése — Az irodalom és János király udvara. Magyar nyelvű irodalom — Pesti Mizsér Gábor — Sylvester János — Emlékiratirodalom — Mindszenti Gábor — A ,,Mohachy ueszedelem után való szép emlékezetre ualo dologh" (226) Bornemissza Tamás — Az emlékiratok mintái — Budai és pesti eredetű írók a század második felében — Színészet — Zeneművészet (227) 6. BUDA ELESTE 227-230 János király halálának következménye — A meghalt király tanácsosainak döntése (227) II. János királlyá választása, Buda 1540 őszi ostroma — Az 1541. évi ostrom — A budai