Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)
Fekete Lajos — Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE A TÖRÖK KORBAN
tehát olyan művek, tüzérségi állások, ostromárkok elkészítését, amelyek egy erős és erősen védett vár elfoglalását lehetővé tehetik. Az ostromló sereg 1686-ban e munkálatok során igyekezett felhasználni az akkori ostromtechnika legkorszerűbb eszközeit. Ostromárkok Azok az ostromművek, amelyek közvetlenül a Víziváros elfoglalása után épültek, még csupán arra valók voltak, hogy az ostromlókat a törökök támadásaival szemben biztosítsák. Június 25-én azonban Lotharingiai Károly elrendelte á vár ellen irányuló ostromárkok ásását is. Az első, úgynevezett párhuzamos árok, amelyet a mai Vérmező utca vonala mögött ástak, már június 27-én elkészült, s június utolsó napjaiban készen lettek a második árokkal is, amely a várfaltól kétszázhúsz méterre húzódott. Július első napjaiban már a harmadik árkot ásták, a mai Mátray utca irányában, s július 4-én hozzákezdtek a negyedik, a várfaltól csak hatvan méter távolságban levő, párhuzamos árok ásásához, a mai Lovas út vonalában. Július 10-ig ezek az ostromárkok, minden védőművel, ágyúállásokkal, gyülekezőhelyekkel, közlekedővonalakkal ellátva, készen állottak. A várjalak Az ostromárkok ásásával egyidejűleg elkészítették a várat északról támadó fősereg ágyú- és ágyúzása m0 zsártelepeit is. Az első ágyúállás a vártól ötszáz méterre, a mai Retek utca és a Széna tér sarkán készült június 27-től július l-ig, s innen előbb öt, majd tizenkét ágyú kezdte el rongálni a hatalmas Esztergomi rondellát. Július 6-án készítettek a Kis-Svábhegy tetején ütegállást, ahonnan öt ágyúval lőtték a várfalakat. Július 10-ére készült el, a harmadik ostromárok vonalában, a mai Fiath János és a Toldy Ferenc utca sarkán a brandenburgiak ütegállása, másnap pedig a negyedik ostromárok vonalában, a várfaltól csupán harminc méterre egy másik ütegállás, amelyekből kilenc-kilenc ágyú lőtte a várfalakat és tágította a rést, és ugyanezen a napon kezdte meg működését a Retek utcai ágyúállás bal oldalán, a mai Fillér utca elején felállított huszonkét kis tábori ágyú is, amelyeknek az volt a rendeltetése, hogy láncos és tüzes golyóikkal az ágyúk által tört rés mögött felállított török ostromkarókat felgyújtsák. Tüzes bombákat hajító mozsarakat előbb a Retek utcai ütegsáncban állítottak fel (július 2-án már nyolc működött), majd július 6-án elkészült egy új 6 mozsaras üteg a második és harmadik ostromárok között, s július 9-től kezdve a legalsó ostromárokból is négy mozsár hajított tüzes bombákat a várba (218—219. kép). A bajor hadtest fő figyelme a palota déli homlokzatára, illetve a déli nagy rondellára irányult. Ezért az ostromárkokat a Nap-hegy déli oldalán kezdve a Gellérthegy északi lejtőjén ásták a Dunáig, hogy azután összekötő (közlekedő és közelítő) árkok segítségével leszállhassanak a Tabánba, majd közeledjenek a rondellához. Az első párhuzamos árok ásását itt már június 22-én elkezdték a mai Czakó utca és Hegyalja út sarkán, s folytatták a mai Felsőhegy utca vonala alatt a Duna felé. A második párhuzamos (ostrom) árok a mai Naphegy utca végétől indult a volt tabáni Kereszt téren át a mai Rác fürdő felé, a harmadik pedig a volt Kereszt tértől az 220. Buda ostroma dél felől, 1686. Hallart rajza után Wening rézkarca 428
