Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Fekete Lajos — Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE A TÖRÖK KORBAN

A nyugati utazók leírásaitól némileg eltérő, kedvezőbb képet kapunk a török leírásokból (például Evlia Cselebitől), bár rajongó túlzásaiktól, megállapításaiktól eltekinthetünk. Csak annyi bizonyos, hogy Pesten az 1684. és az 1686. évi ostrom után is állottak, ha romosán is, házak, sőt kőházak, s ezeknek egy része lakható, illetve könnyen és gyorsan helyreállítható volt. Az összeírok 1696-ban török módon (turcica modica) épített, vagyis sárból tapasztott, vesszőfalú házakat is felsoroltak, amelyek nyilvánvalóan nem az ostrom után építőanyag hiányában készültek így, hanem már a török időben is ilyenek lehettek. Ezek a házak nem a város központjában állottak, hanem az északi és déli végén, s minden valószínűség szerint a város legszegényebb lakossága lakta őket. A város központjában szinte minden telken kőházakat vagy kőház-maradványokat találtak, s volt köztük emeletes is. A pusztulás tehát valószínűleg nem volt olyan mértékű, mint a nyugati utazók állították, bár a török uralom alatt a város romlása, elhanyagoltsága kétségtelen (198. kép). A törökök katonai szemjxmtból ragaszkodtak a város birtoklásához, de a szemközti Buda vélt ragyogása és főleg nagyobb biztonsága miatt kellemes lakóhelynek nem tartották. Holtukban sem kívántak Pesten nyugodni. Ahogy a jómódú isztanbuliak a szemközti Szkutariba, ,,szent ázsiai földben", a temetők híres ciprusai alá szokták övéiket eltemetni, úgy a pestiek is Budára vitték át halottaikat, főleg a Gülbaba-dombra, melyet szemükben szent hellyé avatott a kegyelet és a hagyomány. 4. ÓBUDA ÉS A KÖRNYÉKBELI JOBBÁGYFALVAK Buda és Pest mellett Óbuda a török uralom alatt szegény, tengődő mezőváros, pontosabban falu volt. Már 1528-ban felégették, de soha nem ostromolták, mert nem volt megerősítve. Fejlődési lehetőség nélkül osztozott a hódoltság magyar falvainak sorsában. Buda közelsége nem vált előnyére: a város ugyan biztosított némi piaci lehetőséget az óbudai lakosok számára, de ezt az előnyt bőven ellensúlyozták a Buda felszabadítására felvonuló hatalmas seregek, sőt a Buda környékén rendszeresen, a XVI. században szinte állandóan feltünedező portyázok is, akik nemcsak a helyben lakókat zavarták meg, hanem mint 1576-ban történt, a budai pasát is, aki éppen Óbudán tartózkodott. „Szokásunk szörént möntünk vala az mi kisded falunkba Óbudára mulatni, ki oly igen közel vagyon hozzánk, hogy egy nyíllal be lühetnének az város határáról", amikor egy csapat dárdás jött Komáromból és Tatáról, azzal a céllal, hogy ,,az por törő malmot és az várat meggyújtsák". A legsúlyosabb helyzetbe Óbuda a tizenötéves háború idején került (201. kép). Az állandó harcok miatt 1595 táján a lakosság tömegesen költözött el a faluból, 1596-ban pedig Pálffy Miklós esztergomi főkapitány a pócsmegyeriekkel együtt Óbuda teljes lakosságát, (összesen kettőezerhatvanhat személyt, százkilencvenöt szekéren) áttelepítette az Esztergom és Érsekújvár közötti területre. Óbuda tizenkét évig teljesen pusztán állott. A várost ebben az időszakban az összeomlott házakkal, a középkori hatalmas egyházi épületek romjaival ábrázolják a minden valószínűség szerint a helyszínen készített metszetek. A háború elmúltával, 1608-ban a lakosság visszaköltözött Óbudára, de a hajdani királynői város szegény kis jobbágyfaluként élte végig a török uralmat, s csak a hivatalos leveleikre ütött pecsétjük bizonyíthatta, hogy valamikor ők is ,,kiralő felsége szabadosi" voltak. Környékbeli Óbudához hasonló sorsa volt a többi Buda és Pest környéki jobbágyfalunak is, amelyek jobbagyfalvak lakossága a hódoltság alatt a helyén maradt. A török uralom első évtizedeiben számos környékbeli helység elpusztult, olyan mértékben, hogy több esetben még településük helyének sem maradt nyoma. Sok olyan helység volt viszont, amely a keserves körülmények ellenére is megmaradt, főleg Pest környékén, ahol a hadak járása kevésbé zavarta az életet. Palota (Rákospalota), Csaba (Rákoscsaba), Cinkota, Keresztúr (Rákoskeresztúr) a mai Budapest területéről