Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)
Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN A MOHÁCSI VÉSZIG
együtt Kolozsvárra küldi, hogy az építkezéseket vezesse. Ezen a kapcsolaton kívül a budai vár két rekonstruált ablaka ugyancsak részlet- és stílusegyezéseket mutat a kolozsvári óvár domonkos kolostorának díszítéseivel és ablakával, de a már említett budavári kapu a refektórium kapujához hasonlítható. A kolostort jó hetven évig építették, 1455ben Hunyadi János támogatta az építkezések folytatását, 1500-ban boltozták hajóját. 258 Ezek szerint a budai várban kialakult és a belvárosi templomban 1475 körül alkalmazott későgótikus stílus vezető mestere esetleg Joannes barát lehetett, akivel e királyi műhely jellegzetességei Kolozsvárt is felbukkannak. A stílust vissza lehet vezetni a boroszlói városháza ,, Remter"-ének 1471—81 között kiépült déli hajójára és a főpolgármester szobáiba vezető, valamint a ,,Fürstensaal" ajtajára. 259 A Boroszlóból, Sziléziából Budára vezető út történeti összefüggései világosak. E következtetéseket azonban ki kell egészítenünk azzal, hogy Mátyás korában fejeződött be a budavári déli nagyterem, az erkély teljes kiépítése 1470 előtt készült el a Hartmann — S chedel-metszet tanúsága szerint. Az erkély mérműveinek profiljában a ,,villás" vagy „agancsos" tag lényeges szerepet játszik (135. kép). Továbbá nem volna helyes, ha e stíluskört egy műhelyhez kapcsolnánk. Viszont a Visegrádon dolgozó későgótikus műhely készítette 1486-ban a pannonhalmi kerengőt. E műemlékek is mutatják, hogy e stílus magyarországi kialakulásában ismét Buda játszott vezető szerepet. A pesti Mária-templomban 1482-ben Szent Péter és Pálnak szentelt oltárt állítanak fel a kőfejtők, kőtörök, kerék- és kocsigyártók, asztalosok és kádárok; a kardkovácsok és tímárok Szent Istvánnak és Szent Imrének szentelték oltárukat. Fel lehet tenni, hogy az oltárokat nem az építkezés ideje alatt, amikor úgyis helyszűke volt, hanem az után állították fel. Ez az építkezések idejét 1450 és 82 közé, pontosabban az 1480 körüli időre valószínűsíti, ami megfelel a stílust képviselő műemlékek évszámainak. A berendezés további emlékei már a XVI. század első évtizedeiből származnak. A szentély két oldalán befalazott töredékekből két vörösmárvány és mészkőből álló, 1507-ben készült szentségházat sikerült összeállítani, de hogy ezenkívül renaissance vörösmárvány oltárok is készültek, azt renaissance vörösmárvány töredékek igazolják (137 — 138. kép). Az egyik szentségházat (139. kép) Nagyrévi András thermopylei püspök, a templom plébánosa, a másikat, melyet a város címere díszít, és feltehetőleg a városi tanács vagy a bíró alapította (140. kép). Oromzatán a bíró és felesége portréját sejtik. 280 A szentségházak figurális díszét megcsonkították, vagy leverték. A pesti plébániatemplom két szentségháza a renaissance elterjedésének, polgáriasodásának első időszakából származik. Ezekkel egykorú a Fortuna utca 18. északi falából, másodlagos beépítésből előkerült kisméretű falpillérfejezet, mely eredetileg loggiás, oszlopcsarnokos udvarfolyosó hevederívét tarthatta. Ugyanis a századfordulóra már jó néhány polgárház udvarát emeletes renaissance csarnokfolyosóval övezték. Ezt az építészeti megoldást lehetővé tette a gazdasági udvarral rendelkező budai háztípus. Nem lehetett ritka a konzolokon lebegő árkádos folyosó sem, ilyen volt például a századunk elején lebontott — az egykori pénzügyminisztérium épülete helyén állott — Országház utca 11. udvarának északi oldalán. Az árkádos udvartípus fejlődése is nyomon követhető a barokk árkádos udvarokban (Űri utca 37., Szentháromság utca 2.). Az udvar és az egyházfejedelmek renaissance-ával szemben ellentétként a polgárság későgótikus stílusa mint a társadalmi feszültség kifejezése legfeljebb harminc évig, egy nemzedék idejéig állott fenn. A stíluskülönbség politikai tartalma ez idő után már csökkent. Buda és Pest XVI. század elejei művészetét egy bizonytalan származású, Szent Györgyöt ábrázoló relieffel tudjuk csak érzékeltetni. 261 140. A pesti polgárok alapította, 1507 körül készült szentségház részlete a Belvárosi plébániatemplomban A XVI. századi szobrászat emlékei 20* 307