Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Kubinyi András: BUDAPEST TÖRTÉNETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN BUDA ElESTÉIG (1541-IG)

földön a péter váradi apátság élvezte a tizedjogot. A tel hé vízi területre elég adat maradt fenn, ez azonban nem mondható el Kelenföldről, amelynek helye is vitás. Eredetileg a későbbi Alhéviz azonos volt Kelenfölddel, hiszen az ottani Szent Gellért-plébánia a XIII. században még kelenföldi templom, utoljára 1351-ben mondják annak, de már az 1330-as években budainak. Az előbb idézett sasadi adat alapján már csak a Gellérthegytől délre feküdhetett, az eredeti település nagy kiterjedésű külterületét nevezték a XIV. századtól Kelenföldnek, amelynek dézsmáját a péterváradi apátság szedte be. Északról és nyugatról a fehérvári nagy út (a mai Hegyalja és Budaörsi utak) határolta, valahol a mai Kelenföldön tért el csak ettől az úttól. Hozzátartozott tehát majdnem az egész Gellérthegy, azonban a fentiek szerint és ahogy erre már Révhelyi is rámutatott a Gellérthegytől délre eső terület is, annál is inkább, mert a XV XVI. században leginkább ezt a területet, lényegében a mai Kelenföldet értették rajta. A kelenföldi mezőn ütöttek a seregek rendesen tábort. Királyi, illetőleg királynéi birtok volt.

32 Ezen a területen legkésőbb a XIV. században — település keletkezett, amely nem volt azonos a régivel, az új Alhévízzel. A királyné 1380-ban említi Kelenföld nevű faluját és itteni jobbágyait, 1410-ben egy itteni majorságról olvasunk, 1423-ban a Losonci család itteni részbirtokát és telkét említik, azonban már a következő évben a királyné biztosítja Kelenföld falu (villa) birtokát magának. Néhány évvel később a királynéi kancellár Tétényre százötven, Kelenföldre ötven forint adót vetett ki. Két kelenföldi lakosnak 1505-ben szőlője volt Budán. A falu helyét pontosan nem ismerjük, és így nem tudjuk, hogy milyen messze feküdt a várostól. Szőlők valószínűleg csak a Gellérthegy környékén lehettek. Név szerint csak a fehérvári nagy út melletti Eejérföldet ismerjük. Kelenföld északra Budával, nyugatra Sasaddal volt határos, déli határát nem ismerjük.

33