Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Kubinyi András: BUDAPEST TÖRTÉNETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN BUDA ElESTÉIG (1541-IG)

''Pack, 167. 1. 7. jegyz.; U. 6. StudHist, 53. k. 168. 8 L. pl. Elekes 1962, 75—76.; U. a. StudHist. 53. k. 376—77.; Elekes, TSz 1964, 282-84. 9 Vö. Székely, AnnHistUBp 1963, 54-55. 10 Kubinyi, Századok 1965, 513 — 521. 11 Vö. Fügedi, StudSlav 1956, 212-213. ;Pascu, RRH 1962, 29 — 38. 12 Vö. Surányi, TSz 1959, 264. 13 Gerevich, BudRég 1943, 103-166. u

Gecséngi, AtSz 1966, 470—71, 479.; Fügedi, StudSlav 1956, 201. skk. 15 Uo. 200, 212. 16 Bácskai, AtSz 1964, 12; Bácskai, 75. "Bácskai, AtSz 1964, 29, 31; Bácskai, 80-81. 18 Pickl, 403. térkép. 19 Heers, L'occident aux XIV

e et XV

e siècles. Aspects économiques et sociaux ,,Nouvelle Clio" N" 23. Paris, 1963. 352. skk. L. különösen a térképet a 356. lapon. 20 Vö. Kubinyi, Századok 1965, 519-20. 21 Vö. Krems und Stein 42. 22 Elekes, Századok 1955, 23 — 25; U. «. Rendiség és központosítás a feudális államokban. Problémák a kérdés kelet-európai vonatkozásainak kutatásában, különös tekintettel a XV. századi Magyarország viszonyaira, Budapest 1962, 76—77; U. ő. StudHist 53. k. 377—78; U. ő. TSz 1964, 283; U. ő. 1964, 243-44. 23 Székely, AtSz 1961, 340. 24 Vö. Kubinyi, Századok 1965, 520. 23 Pl. 1493-tól 1518-ig 11 gönci iratkozott be a krakkói egyetemre. Album, II. k. 24, 58, 77, 80, 91, 129, 160, 178, 189. — L. továbbá bármely jelentősebb mezőváros nevét Schrauj publikációinak mutatójában. ífí A martonvásári esetet 1. Dl. 93483. — Pozsony v. lt. okl. 5283. sz. 27 Vö. pl. Sinkovics I., A magyar nagybirtok élete a XV. sz. elején, Budapest 1933, 56—57. (A parasztok városba költözése hatásáról); Kring, Századok 1935, 396. skk.; Molnár 1949, 77—81.; Pach, 55 — 58. 28 Vö. Szabó I., 1948, 67—77.; Sinkovics, StudHist, 53.k. 47. skk. stb. 29 A parasztság differenciálódására vö. Pach, 65. skk.; Gazdag parasztok városba költözésére, polgári rokonságára, vagyonára: Kubinyi, AtSz Supplementum 1964, 17—18. 30 Vö. pl. Pach, 135—193. 31 Mályusz, Századok, 1930; Székely, AtSz 1961, 334 — 35; Elekes 1964, 276. skk.; Elekes, TSz 1966, 180. 32 Pozsony v. lt. okl. 5328. sz.; Eszt, kp. m. lt. lad. 64. fasc. 1. nr. 2.; Vö. Kubinyi, TBM 1963, (A városi rend) 223. 1. 151. jegyz. 33 Dl. 106083. Az óbudai káptalan hiteleshelyi jegyzőkönyvének adatai alapján. — Az 1510-es években kimutatható gazdasági hanyatlás pontosabban 1513—1514-ben kezdődött, de feltétlenül megelőzte még a parasztháború kitörését, Jelen összefoglalásunkban ennek a hanyatlásnak több lehetséges okát vázoljuk fel. Azóta jelent meg Ekkehard Westermann kitűnő könyve: Das Eislebener Garkupfer und seine Bedeutung für den europäischen Kupfermarkt von 1460 bis 1560, Köln, 1971. A szerző bizonyítja, hogy Európa tekintélyes részén a réztermeléssel kapcsolatban 1512-ben gazdasági válság kezdődött (i. m. 69). A szerzővel 1970 május végén Marburg a. d. Latinban (NSZK) folytatott beszélgetésünkben megállapíthattuk, hogy ez a válság nyilvánvalólag megmutatkozott a magyarországi ingatlanforgalom idézett pangásában, valamint a főváros gazdasági hanyatlásában. Igen könnyen lehet, hogy ez a parasztháború kitörésével is kapcsolatban állott. Westermann művében maga is hivatkozik a velem folytatott beszélgetésére, (i. m. 70. o. 222 j.). Ilyenformán a főváros gazdasági hanyatlásának okai között ezt az európai gazdasági válságot is fel kell sorolnunk. A kérdésről Westermann-nal közösen külön szeretnék foglalkozni. 34 Vö. pl. Mályusz, VSWG, 1926; Szabó I. 1948, 51—62; Molnár E. 1949, 361. skk.; Székely, Századok 1961, 473. skk. stb. 35 Székely, Századok 1961, 484—485. 36 L. fenn, IV/2/d. fej. 37 L. fenn, IV/6. fejezet. 38 Kubinyi, TBM 1963, 209 — 10, 224, 159. jegyz. 39 Pach, passim. — A fővárosi patríciátusra és az ,,új nemességre" 1. Kubinyi, LevK 1966, 281. skk. 40 Tremel, 140. — A kedvezőtlen változás a XVI. század közepén kezdődik, Bécsben azonban valamivel korábban, (uo. 120.) 41 Janácek, 253—59: egyes vonatkozásokban már a század elején megindul a hanyatlás, más térén a század utolsó két évtizedében. 42 Malowist, Sapori, 576 —77, 591 — 602. — U. ő. StudHist 53. k. 21—26. Samsonowicz, StudHist, 1963, 96. — Úgy látszik tehát, hogy mindenütt Közép-Kelet-Európában azonos a fejlődés útja: a korábbi hanyatlási irányzat a XVI. század közepétől kezdi erősebben éreztetni hatását, hogy azután a XVI. század végére ténylegesen elkanyarodjon a fejlődés a nyugatitól.