Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Kubinyi András: BUDAPEST TÖRTÉNETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN BUDA ElESTÉIG (1541-IG)

kor a polgárság egy része szembekerült Ferdinánd pártjával, illetőleg annak hazai vezetőivel. A pestiek már 1528 végén tiltakoztak a kamara által kivetett kényszerkölesön ellen. Kereskedelmük biztonságát veszélyeztették továbbá Ferdinánd katonái, mint Bakics Pál, aki pesti kereskedőket fogott el. Nem véletlen tehát, hogy 1529 tavaszán egy budai kereskedő már János pártjának szállított árukat, aki július 28-án megadásra szólította fel Budát. A polgárság hangulata 1529 nyarán megosztódott a két vetélytárs uralkodó között. Augusztusban Szülejmán már a Dunántúlon volt. Budán teljes lett a pánik. A helytartótanács és vele együtt sok polgár elmenekült. Szőcs János budai polgár Bátori András tárnokmester hajóján szökött el. Augusztus 20 27-én végül a török sereg körülzárta Budát, amelyet Nádasdi védett német zsoldosokkal és az ottmaradt polgárokkal. A török bejutott a városba, Nádasdi a német zsoldosokkal és a polgárokkal a palotába zárkózott. Ez a rövid ostrom is mutatja, hogy még a Habsburg-pártnak sem sikerült a várost megfelelőképpen megerősítenie. A törökök szabad elvonulást ajánlottak fel, és erre a zsoldosok 1529. szeptember 8-án feladták a várat. Ezzel új korszak kezdődött Buda életében.

134 FORRÁSOK ÉS IRODALOM A legfontosabb forrásunk erre a korszakra a két budai bortizedjegyzék volt [1505 (Dl. 118058) és 1510 ^'eszp. kp. in. lt. Gazdasági lt. Budai bortizedlajstrom]. Ezenfelül az 1440 és 1529 közti időszakból fennmaradt és a mai Budapest területére vonatkozó okleveleket ós a belőlük összeállított névanyagot aknáztam ki. Az irodalommal kapcsolatban utalok az I—II. részhez adott irodalmi összeállításomra, és főleg az ott idézett két bibliográfiai tanulmányomra. Felhasználtam, és amennyiben változtatás nélkül eredményeimet átvettem, külön nem idéztem, a következő tanulmányaimat: LevK, 1906 és 1969; StudMus, 1967; ITK, 1968; MZT; Mon. lud. 1969; Orvt.Közl, 1970. Ezenfelül általában nem idéztem az irodalomtörténeti feldolgozásokat, Horváth J. 1931. és 1935. és 1957. M. írod. Tört. I. k. A könyvkiadás ügyére 1. Filz. JEGYZETEK I A budai és pesti ácsok és kőfaragók együtt: Eszt. kp. m. lt. lad. 64. fasc. 2. nr. 4. - Wandt, 59; Moll«)/, 444, §; Pichl, 40. 3

Vö. Schulte, 1923, I. 472, III. 450-51; Pichl, 381, 384; História Slajska, I. 2. 141. 4 Kovachieh 1799, 304 — 5; TT 1889, 381. 5 Trema, 1959, 131; Pichl, 92 — 102. G Dl. 93580. 7

Vö. Pichl, 116 — 17 és térkép a 402 — 3. lap között; 1498: Nagyszeben v. lt. Gündisch Gusztáv regesztái. BTM. « Müller, 199—200. 9 Kovachieh 1799, 539; Dl. 36498; (Meder) 1562, LXV— LXVII. 10 Teleki, X. 341—42. II Pichl, 75—80. 12 Dl 32685; Eszt. kp. o. lt. Capsa 8. fasc. 9. nr. 14; Engel, I. 44. 67, 81, 102, 115, 176; Dl. 104635—36. 13 HO, I. 401—3; Kassa v. lt. okl. Schwarzenbach gy. 699, 855 sz.; Engel, I. 125; Dl. 16444. 14 Pozsony v. lt. okl. 2535. sz. 15 Kovachieh 1799, 389—91. 16 Dl. 106083 83. 17 Kofákra: Ortray, Pozsony, III. 249; Schmidt, 1\. 1938, 25; Fővárosi lt. Mohács előtti gyűjt. 4; Mon. lud. XII. 62-66.; Dl. 50564. 18 Mon. lud. I. 210, 212, 214, 236, 239, 241, 256, 257, 264, 271, 332, 333, 453, IV. 85, 87, 105, 305, 308, 342, 353, 399, V. 1. 43, 48, 50, 52, 63, 64, 67, 81, 82, 88, 99, 100, 101, 106, 107, 110, 112, 114, 117, 118, 119, 121, 122, 135, 145, 152, 172—73, 177, V. 2, 436, 301, VIII. 59, 69, 70, 74, 77, 88, 89. 95, 101, 107, 110, 131, 156, 193, 203, IX. 60, 63, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 71, 79, 80, XII. 64-65. 13 Kováin, ZRG, Germ. Abt. 1919, 57, 64; Eszt. kp. m. lt. Lad. 53. fase. 3. nr. 23; FővL, Mészáros cébkönvv; Mon. Vesp. III. 180—81, 272. 20 TT 1882, 744; Pichl, 116—17; Engel, I. 62, 63, 98, 101, 102 stb. 21 Strieder. 22 Vö. Szűcs, 49. 23 Vö. uo. 67. 1. 152. jegyz. 24 Vö. uo. 118—19; Dl. 46321; FővL Mohács előtti gyűjtemény 9; Engel, I. 88, 171, 92; TT, 1890. 385-86; Dl. 19250; 25268; Eszt. kp. m. lt. Lad. 64. fasc. 2. nr. 4; Céhlevelek: német mészárosok; FővL Mohács előtti gyűjtemény 4; szűcsök: Dl. 18325; német tímárok: Dl. 50564; magyar szabók: Mon. lud. XII. 62 — 66. Id. még iparosokra: Nagyszeben v. lt. Gündisch Gusztáv regesztái BTM; Pozsony v. lt. okl. 5466 sz.; TT, 1889. 372 — 84; Dl. 20330; Balogh 1966, I. 484. -'Kovachieh 1799. 383 — 85; Céhlevelek: festők stb.: uo. 206 — 9; csiszárok: uo. 433 — 37; vargák: uo. 437 — 41; magyar tímárok: uo. 441—46; ácsok stb. uo. 446 — 48; íjgyártók stb. uo. 448 — 50; szűcsök: uo. 450 — 53; szabók: uo. 453 — 55; ötvösök: (Esztergom stb. városok számára átírva): Villányi, 265 — 67; A vargák céhlevelét Miskolc számára is átírták, Id. Szendrei, III. 165—70. 26 TT 1889, 375. 27 Pozsony v. lt. okl. 4464, 4470. sz.; Dl. 46321; Nagyszeben v. lt. Gündisch Gusztáv regesztái, BTM. 28 Szűcs, 146. 29 Kovachieh 1803, 176, 180-81. 30 Vö. 1502: Dl. 46582; Wolfgang céhmesterségére: FővL Mohács előtti gyűjteménye 9. 31 Vö. Szűcs, 130 — 31 és ezzel szemben: Kubinyi, AtSz 1964. 395. 1. 165. jegyz. 32 Lásd mindezekre a Mészáros céhkönyvet. (FővL) 33 TT 1898. 385 — 86; FővL Mészáros céhkönyv és a fent idézett céhlevelek, valamint Nagyszeben v. lt. Ld. fenn, 27. j. 34 Engel, I. 83—88, 92, 100—103, 105, 107, 112 — 13, 121, HO, 168—72. 35 Fügedi, Századok 1960, 552—53; Engel. I. 68—70, 73, 79, 89, 107 — 108, 111 — 14, 120-21, 166, 172, 175 -81; vö. még Balogh 1966, I. 575 — 77 stb. 36 Vö. az idegtűi városokra: Székely, AtSz 1961, 324; Szűcs 50 — 51.