Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Kubinyi András: BUDAPEST TÖRTÉNETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN BUDA ElESTÉIG (1541-IG)

27. Buda város kőcímere a XVI. század elején 28. Buda város kőcímere a XVI. század elején ingatlan átruházás esetében hártyára írt oklevél hátára, más esetben a szöveg alá nyomták vagy zárópecsétként alkalmazták. Az oklevelek formulái tartalmuk és jogérvényük szerint különböztek egymástól, azonban az Anjou-korhoz képest nem módosultak. A pecsét 3,6 cm átmérőjű, az Árpádok vágásos pajzsát ábrázolja, azonban a nagypecsétről átvették a két szélső tornyot, és azokat kicsinyítve a pajzs tetején helyezték el. A két kisebb pecsétet általában csak papírokleveleken alkalmazták, tehát nem tartották örökérvényűséget bizonyítónak. Az ugyancsak 3,6 cm átmérőjű nagyobbikat, amely háromtornyú várat ábrázol, egyaránt használták pátenseken és zárt leveleken. A 1,4 cm átmérőjű és a nagyokhoz hasonló ábrázolású legkisebb pecsétet általában csak zárt leveleken alkalmazták. A két kisebb pecséttel ellátott oklevelek formulái azonosak voltak azokkal a hasonló tártai múakkal, amelyeket a titkos pecséttel pecsételtek. A pecsétek őrzésére szigorúan ügyelt a tanács. A Jogkönyv 53. cikkelye még csupán azt írta elő, hogy a nagypecsét ládáját két esküdt pecsétjével zárják el, a kisebbről (a későbbi titkos) csak azt mondta, hogy egy esküdt tartsa magánál ládában, amelynek kulcsa a jegyzőnél legyen. A Buda által 1488-ban Kolozsvárral közölt városjogi szabályok 3. cikkelye viszont már azt ren29. Buda két kis pecsétje (a bal oldali a legkisebb pecsét) 168