Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Kubinyi András: BUDAPEST TÖRTÉNETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN BUDA ElESTÉIG (1541-IG)

Terek Az 1547-ben említett utcákon kívül még a Széna piac és a kis Kalácssütő utca neve fordul es utcák e

ig a középkori oklevelekben. Alig valamelyikük helyét tudjuk a mai utcákkal azonosítani, és azt sem tudjuk, hogy közülük melyek feküdtek az eredeti Belvárosban és melyek a XV. századi városrendezéskor bővült területen. Az egyik legfontosabb tere lehetett a városnak a Búza piac, vagy Búzavásár utca. Az egyik itteni házat máskor a Széna piacra helyezik az oklevelek, tehát ugyanott árulták a szénát, mint a gabonát, és így a piacot felváltva nevezték ez egyik vagy másik árucikkről. Annyit tudunk róla, hogy a Duna közelében feküdt, valószínűleg a mai Erzsébethídtól valamivel délebbre, és mivel a plébánia szerzett itt házat, bizonyára nem messze a templomtól. Különben a város egyik központja lehetett, ismert háztulajdonosai a legelőkelőbb polgárok, sőt feudális urak közül kerültek ki.

18 Nem volt azonos a Búza piaccal, de talán összefüggött vele a vásárhely, amely talán azonos a török kori Cirkulussal. A plébániatemplom és bizonyára a városháza ezen a téren állott, ismert háztulajdonosai patríciusok, egyházi testületek. A tér az egykori római erőd helyét foglalta el, úgy látszik, hogy mikor annak a falai elpusztultak, utána szabályos, négyszögletes teret alakítottak ki.

19 A Szent Péter utcát az itt álló ferences kolostorról nevezték el. A mai Kossuth Lajos utca nem lehetett (az a Hatvani kapu miatt a Hatvani utca volt), és így csak a Petőfi Sándor utcával és (vagy csupán) folytatásával, a mai Károlyi utcával azonosítható. Ez utóbbi azonosítás mellett szól, hogy az utcában általában faházak, olcsó épületek álltak, és így lehetett a városrendezés után a városhoz kapcsolt külváros része. Az utca egyik házát egy, a Szent Péter-templom irányába vezető kis utca az egyik oldalról, másfelől pedig a Kalácssütő utca felé vezető kis utca határolta. Ez utóbbi utcát a mai Eötvös Loránd, vagy esetleg Veres Pálné utcákkal lehet azonosítani. A kolostor közelében állott különben a ferencrendi beginák háza is.

20 Nehezebb az azonosítása a Zsidó, Cegléd, és Szent Miklós utcáknak. Kétségtelenül sok zsidó élt a városban, Mátyástól vámmentességi kiváltságot is szerzett az egyikük. Azutcáról csak annyit tudunk, hogy az egyik észak —déli irányú utcában fekvő kőház keleti szomszédjai a zsidóházak: feltehető tehát, hogy szintén észak-déli irányú utca, és még a városfalon belül feküdt a zsidók települése. A Cegléd utcát a mai Kecskeméti utcával szokták azonosítani, hiszen az vezetett a Kecskeméti, másként Ceglédi kapu irányába. Ellene szól ennek azonban, hogy ebben az utcában drága kőházak voltak feudális urak és bíró viselt patríciusok birokában. A Kecskeméti utca azonban egyrészt kiesik az eredeti városmagból, másrészt 1688-ban nem találtak benne kőépületeket. A Szent Miklós utcát csak akkor tudnánk valamelyik mai utcával azonosítani, ha a Szent Miklós-kórház valóban a szerviták környékén feküdt volna, és erre bizonyíték kerülne elő.

21 A Nagy utcáról maradt fenn ugyan a legtöbb okleveles adat, hiszen csupa gazdag polgár lakott benne értékes házakban. Sajnos, ennek ellenére még az utca irányát sem ismerjük, mert különböző égtájakat említenek. Ebben az utcában állottak a magyarok mészárszékei. Lehetséges tehát, hogy a mai Váci utca középső szakaszát hívták Nagy utcának, hiszen ez érintette a város főterét, amelyhez a mészárszékeknek tartoznia kellett.

22 Igen kérdőjeles a pesti utcák azonosításánál a Bécsi utca helye, ugyanis ez már átvezet a külváros kérdéshez. Kétségtelen, hogy a XV. század végén már a városfalon belül volt. Nem lehetett azonos a Bécsi kapuhoz vezető mai Váci utcával, mert kelet—nyugati irányúnak kellett lennie. Torkolatában lehetett a dunai rév: Szerémi ugyanis Bécsi utcai révről ír. Mindenképpen a város északi felén kereshetjük, a Bécsi kapu közelében. Ezen a tájon a Duna mellett későbbi térképeken egy háromszög alakú erődítmény ismerhető fel, amely két vízi rondellára és a Váci kapura támaszkodott. Kétségtelen, hogy Zsigmond építette a rondellákat vagy azok elődjét, és bizonyára ez lehetett az 1467-ben említett Duna-parti Bécs vára. A legvalószínűbbnek az látszik, hogy itt a kikötőt, a révet akarta a király biztosítani. A pesti hajósok ugyanis a királynak szolgáltak, a tanács alá nem tartozó saját bírájuk volt, aki a budai vár várnagyától és udvarbírájától függött. Ha ez a feltevésünk helytáll, akkor erre kell keresnünk a Hajósok utcáját, amely más oklevél szerint azonos volt a kikötővel és révvel. Errefelé főuraknak is volt házuk. Az mindenesetre tény, hogy a város északi felén kőépületek is állottak, tehát valószínűleg külvárost kapcsoltak be a városba.

23 Külvárosok a külváros kérdése azért sem lényegtelen, mert egykorú források szerint a városhoz nagy külvárosok tartoztak. Pierre Choque szerint Pest szélesebb Budánál. Ha csak egyenlő szélességet teszünk fel, és a várost középre helyezzük, akkor a beépített terület északi határát az Országháznál, a délit a Bakács térnél kereshetjük. Oláh Miklós is azt írta, hogy a város mindkét oldalról — azaz a Duna partján hosszú külvárosok veszik körül. A déli külváros azonban a Dunaparti mocsarak miatt a mai Szamuely utca irányát követhette.

24 Újbécs, Bécs Mind az északi, mind a déli külvárosok eredetileg önálló falvak, települési egységek voltak. Északon Újbécs és Bécs csatlakozott a városhoz. Előbbi birtokáért már a XIII. században pereskedtek a pesti polgárok a szigeti apácákkal, azonban a XIV XV. században világi feudálisok birtoka. A XV. század első felében úgy látszik — királyi kézre került, 1467-re mindenesetre