Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Kubinyi András: BUDAPEST TÖRTÉNETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN BUDA ElESTÉIG (1541-IG)

20. II. Ulászló felségpecsétjének elő- és hátlapja új királyt választottak. Zápolyai János erdélyi vajdát, az ország legnagyobb birtokosát. János királyt már a következő évben az ország legnagyobb részétől megfosztotta a bárók egyik csoportja által megválasztott Habsburg Ferdinánd, az elesett II. Lajos sógora. János Lengyelországba menekült, majd visszatért, és a törökkel szövetkezve, az ország kétharmadát visszafoglalta. Buda 1529. szeptember 8-án jutott vissza uralma alá. Ekkor telepítik ki a budai németeket, és ezzel az ország ténylegesen kettészakadt. 2. GAZDASÁGI ÉLET A) Kereskedelem A XVI. század elején a kortársak szerint Buda és Pest az ország első kereskedővárosa. Cuspinianus, osztrák diplomata szerint a bajorok, svábok és Rajna mellékiek Budáról mint gazdag emporiumból, kereskedelmi központból élelmezték magukat. Oláh Miklós, Mária királyné titkára pedig így ír 1536-ban: ,,Buda városa híres az olasz, német, lengyel és korszakunkban török kereskedőkről is, akik ide, mintegy egész Magyarország emporiumához jönnek össze". Pestről is ír: „Borairól ... és ezenkívül minden más áruiról is híres. Nagy a kereskedők ideözönlése. Lengyelek, sziléziaiak és több más nemzetbeliek vásárolnak itt bort". Külföldiek és hazaiak egyaránt Budát tartották az ország kereskedelmi központjának. Pesten az állatkereskedelem mellett a borkereskedelem is fellendült. Talán helytelen azonban — legalábbis gazdasági vonatkozásban — Pestet Budától megkülönböztetni. Amikor az 1500-as évek elején Hans Paumgartner augsburgi kereskedő Budán járt, így emlékezik meg a város vásárairól: „Budán évente négy országos vásár van: kettő Budán és kettő Pesten". Paumgartner tehát csupán helyileg különböztette meg a két várost. A kortársak tehát a két testvérvárost gazdasági vonatkozásban azonosították. De más szempontból is kimutatható a két város gazdasági egysége, egy 1522-es árszabályzatban az árakat a budai és a pesti tanács közösen szabályozta. Házak felbecslésénél is gyakran közösen járt el a budai és pesti kőműves- és ácscéh.

1 Buda (és testvérvárosa) földrajzi helyzete, a szarvasmarha-tenyésztő Alföld melletti fekvése, régi kiváltsága, egyaránt hozzájárult „emporiummá" válásához. A XV. század második felétől egyre jobban megmutatkozott — külkereskedelmi központtá válásához is hozzájárult — a fővárosi jellegnek eddig is érvényesülő gazdasági hatása. Mátyás reformjai ilyen vonatkozásban különösen kedvezően éreztették hatásukat. A rendszeresen tartott országgyűléseken és bírósági ülésszakokon a tekintélyesebb köznemesek többsége megjelent. Különösen a Jagelló-korban gyakran tartottak olyan országgyűléseket, ahol a nemesség fejenként összejött. Ellátásuk a fővárosi polgárság számára jó üzlet volt. Sok ügyfél fordult meg az átszervezett központi hivatalokban is. A hivatalnokok maguk is a városban laktak. A kancellária és a kincstár városi polgárokat is alkalmazott. Különösen a harmincadok igazgatását, illetőleg bérletét vállalták előszeretettel a budai polgárok. A legjelentősebb budai kereskedőcsaládok tagjai, például Pemff

linger, Kanczlyr, Harber voltak harmincadosok. Ez persze érthető is, hiszen így saját áruikat vámmentesen engedhették át a határon. Buda és Pest kereskedelme a X VI. század elején egykorúak szemével Buda és Pest gazdasági egység A fővárosi jelleg gazdasági hatása Buda és a kincstár 7 Budapest története II. 97