Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)
Nagy Tibor: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL A HONFOGLALÁSIG
93 Nagy T., AetaArehHung 1958, 337 —. Vö. Párducz, uo. 1969, 233. 96 Gázgyár: Nagy T., AetaArehHung 1971, 59— Budajenő: Párducz, AetaArehHung 1954, 61. 97 Sulimirski, Berichte, Hamburg 1961, 793 —; Harmattá, ArchErt 1967, 133-. 98 Vö. B. Bónis, 203. 99 Irodalomra: 1. Nagy T., BudRég 1959, 132—3. J egyz- _ „ . 100 Lengyel, FA 1964, 25 —. L. még Smirnova, AR 1965, 76 —; DuSek, 24. 101 Hunyady, RógF 1957, 62, 115, 117. 102 yö. fentebb, a 95. jegyz.-ben idézett publikációt. 103 Részletekre: Filip, 289 —. J04 Pink, 97 — 135/34. szám; Kerényi, FA 1959, 56.ésNK 1959 — 1960,3—. vö. még Patay, ArchErt 1963, 67-. 105 Pink, 107—124; Kerényi, FA 1959, 53 —; A két óbudai kis ezüstéremre K aba, BudRég 1955, 275. 106 A Duna bal partjáról való beköltözés mellett, de eltérő időpontokkal: Oohl, NK 1902, 33 —; B. Bónis, 227 —: a század középső évtizedeiben; Alföldi A., Bp. története I. 147, a nyolcvanashetvenes években; Nagy T., Bp. műemlékei II. 32, a század elején. Nyugat-Dunántúlon és Burgenland területén keresi az eraviszkuszok korábbi tartózkodási helyét Fitz, ActaAntHung 1958, 397 —; vö. Guyonvarc'h. Chr. J., Arrabona 1963, 91 —; Mócsy, RE IX. Suppl. 533 szerint az eraviszkuszok a bójokkal együtt a II. század végén kerültek a Duna vidékére. Az anartus szomszédságra a C III. 3598 — 10 552, valamint az eraviszkusz népnévre kiegészíthető tusculumi felirat (ILS 8965) alapján következtetünk. Az anartusok településterületét a bój népmozgalmat megelőző időben megadja Gaes., B. G. 6, 25, vö. Ondrouch, Limes Rom. Konf. 1959, 63 — 80. 107 Az idézett oppidumok irodalmára: Bp. műeml. II. 90. 286 jegyz., továbbá: Jansová, Hrazany, Keltskó oppidum 1965, Bfeű, J., Tfísov. Oppidum celtique, 1966. 108 Az utóbbira 1. B. Bónis, 54, képen a IV., V., VI., VIL, X. 13, 15, 16, 20 számokkal jelzett lakóházakat és vermeket. E teleprészen és ennek közelében egyetlen edényégető kemence sem került elő. Továbbra sem látjuk tehát indokoltnak, hogy ezt a teleprészt a fazekasnegyedhez soroljuk. L. megjegyzéseimet Arc hErt 1971, 287 -. 109 B. Bónis, 167, 180, 194, 207, 214; vö. Filip, Keltövé, 97. kép. 110 Pink, 115; Alföldi A., Bp. története I. 150. XXVII. t. 3—4. B. Bónis, 171. 111 Strabon, 7, 5, 2 (C 313). Ptol III. 8, 3, Vö. C III 8060. Patsch, WASB 1932, 44. 112 Dák kerámia: B. Bónis, 188 —. A békásmegyeri darabot Visy publikálja. Az id. grafitos edények anyagára: Bohn, ArchErt 1964, 243 —. A szlovákiai dák kerámiára: Toéik, AR 1959, 841 -. László, A., ASUI 1965, 107 —. 113 B. Bónis, 83, 169, 172. 114 Göhl, NK 1902, 1-, és 1910,133— ; Alföldi A., Bp. története I. 157.; Kerényi, FA 1959, 60 — ; B. Bónis, 213 —; Mócsy, NK 1962, 15 —; Az eraviszkusz éremverés kezdeteit Göhl, Mócsy, B. Bónis Augustus későbbi éveire (i. e. 20), Alföldi A., Kerényi az i. e- 60 körüli évekre tették.
