Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Nagy Tibor: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL A HONFOGLALÁSIG

Albertfalva: Nagy T., Bp. műeml. II. 27. A fémművességre Mozsolics, 20/130; Kőszegi, ActaArch Hung 1968, 101—133. 57 Vö. Tocik, 1964. — Kovács T., ArchErt 1968, 206 -. 58 Bóna, AetaArehHung 1958, 224 —; Bandi, JPMÉvk 1967. 25 —. Kőszegi, BudRég 1971, 71. 59 A halomsíros mozgalmat nálunk elsőnek Mozsolics, AetaArehHung 1957, 122, és Bóna, i. m. 213, tárgyalták meg, egymástól eltérő eredményekre jutva. A mozgalom megítélésének részletkérdéseiben az újabb kutatás sem egységes. L. Kovács T., ArchErt 1966, 159—, 1968, 206—, 1969, 161 — ; Kemenczei, uo. 1968, 159 —; Rácegres: Wosinszky, ArchErt 1891, 50 —; Az uo. 55. lapon bemutatott kerámia, amelyre hivatkozunk, nem a kincslelet közeléből említett, Koszider-típusú bronzokat használó telepről, hanem az ettől jóval északabbra fekvő halomsíros telepről származik. Bag: Kovács, FA 1965, 65 —, kül. 78. Rákoskeresztúr: Schreiber, BudRég 1971, 293 —. 60 Mozsolics, i. m. szerint a B Hlb szakaszt, Bóna, i. m. beosztásban a késő bronzkor 2. szakaszát zárja a koszideri bronzok elrejtését kiváltó nópmozgalom. A gazdasági struktúra változására Kovács, FA i. h. 61 Mozsolics, AetaArehHung 1957, 140, 145 —; Bronzefunde, 126. Kőszegi, ArchErt 1964, 3 —. Kemenczei, Kovács, fentebb i. m. 62 Az idézett kincsleletekre Mozsolics, 123—157, 160. G. Csánk, ArchErt 1970. 306. Rákóczifalva: Kovács T., ActaAntArch 1966, 66 —; vö. Kemenczei, ArchErt 1963, 184 — AetaArehHung 1967, 302. 63 Zugló: Tompa, BudRég 1945 18 —; Kőszegi, AetaArehHung 1960, 141, 186 és Nyugat-Magyarország történelme a koszideri időszinttől a Hallstatt—praeszkíta hódításig (kézirat). Rákoskeresztúr, Békásmegyer: K. Schreiber, fentebb, az 59. jz. i. h. Csepel: Nagy T., BudRég 1943, 363, 4. kép —; Patek E., ArchErt 1955, 3. kép. L. még: To&ik, kül. 54; Kemenczei i. m. 181. 64 Gellérthegv: B. Kutzián, AntHung 1948, 5—; B. Bónis, 1969", 202 —; Vö. Nagy T., Bp. műeml. II. 27; Kőszegi, BudRég 1963, 15. Békásmegyer: Kőszegi, AetaArehHung 1960, 146 —, 160. 85 Irodalomra Bp. műeml. II. 88/293. jz. Ujabban a Lausitz szerepét vitatják: Éihovsky, SlovArch 1961, 107 — • SborBrno 1963, 61 —; Paulik, SlovArch 1962, 69 —; Saldova V., AR XIII 1961, 694 —; Bouzek, uo. XIV. 1962, 175. 66 A kérdéshez: F. Petres, AlbaR 1960, 17 —; Kőszegi, uo. 1963, 25 — és AetaArehHung 1960, 139 — ; Patek, 9 -, 67 Vö. Patek, 15 —; Kőszegi, AetaArehHung 1958, 289 —; uo. 1960, 159, 172. 68 Tompa, Bp. története 104; Vö. ActaArch Hung 1960 88. t. 89 A dunántúli urnasíros és a Vál-műveltség megítélésében az irodalom nem egységes. L. F. Petres, Patek, Kőszegi fentebb id. munkáit. Az időrendre fontos alapvetés: Müller—Karpe, Beiträge zur Chronologie der Urnenfelderzeit. Berlin. 1959. 70 A budapesti lelőhelyek áttekintése megtalálható Tompa, Bp. története I. 99 —; Nagy T., Bp. műeml. II. 30 —; Kőszegi, BudRég 1963, 11 —; Patek, 73 —; A lágymányosi anyag publikációját az ásatok (Nagy T. és Kőszegi) készítik elő. 71 Patek, ArchErt 1955, 162 —; BudRég 1958, 385 —; AetaArehHung 1961, 33 — ; F. Petres, AlbaR 1960, 17 -. 72 Müller—Karpe, Die Vollgriffschwerter d. Urnenfelderzeit München. 1961, 54. 73 Mozsolics, AetaArehHung 1955, 35 —; Müller—Karpe, Germania 1962, 255 —; Patay, Acta ArchHung 1969, 205; A pilzeni bronzpaizs összetartozását a tőle fél méterre előkerült halomsíros kincslelettel vitatja Coles, Germania 1967, 151. 74 Gallus

—Horváth, I

—IIA; Harmatta, ArchErt 1946—48. I—II Jessen (SzA. 1953), II—III; Kossack (JbRGZ 1954), la—II. típusok. 75 Az utóbbiakra Szmirnov, SzA 1961, 46 —, 9—11. képek. Mozsolics, AetaArehHung 1960, 125 — keltezése, Lágymányos: B III, esetleg B IV. Borjas, B V. 78 Tompa, Bp. története I. 78; Gallus—Horváth, III. t. 2. kép. 77 Az aranyékszerekre Mozsolics, Praehistorica 1950, 7 —.A mondottakkal vö. Bp. műeml. II. 30. A pünkösdfürdői fibulát az ásató Nagy László szíves engedélyével említhetem. 78 Vö. Brunn, Germania, 1954, 284 —; Müller— Karpe, passim, 79 A nyírségi műhelyekre 1. pl. Holste, Praehistorica 1939, 10 —; Müllen—

Karpe, ArchGeogr 1952—55, 49 —; Zugló: Tompa; BudRég 1945, 17. — Nagytétény: Hampel, ArchErt 1901, 278 —; Patay, AetaArehHung 1969, 184—. Pünkösdfürdő: Nagy László, ArchErt 1962, 297; vö. Bp. műeml. II. 89/340. jz. A bronzedény mű vességre : Merhart, Festschr. d. RGZM. 2. 1952, 3-. 80 Publikálta Tompa, ArchErt 1928, 54 — ; A spektrálanalitikus vizsgálat még hiányzik. Vö.: Hartmann, Prähist. Goldfunde aus Europa. Berlin. 1970. 81 Hampel, Bronzkor. LXV, 3. Jósa—

Kemenczei, JAMÉvk 1963-64, 24 - Mozsolics, MAGW 1965, 104 —. 82 Kossack, 13. t. 83 Stare, 158 —,; vö. Kossack, 41 —; és Germania 1957, 207 -; Frey, uo. 1966, 48. 84 A Hallstatt-műveltség kialakulásának, időrendjének stb. problematikájáról jó tájékoztatást kapunk a „Civilta del Ferro" Bologna 1959. c. kiadvány tanulmányaiból; vö. még Kimmig, Berichte Hamburg, 461 —; Kromer, uo. 482. és Das Gräberfeld von Hallstatt. I—II. Firenze, 1959. 85 Az illír, vénét, pannon törzsek etnogenezise régészeti és nyelvészeti szempontból egyaránt még problematikus. A fontosabb vélemények áttekintése pl. Krahe, 1955, 3 —. Harmattá, ActAnt 1967, 231 —. A praeszkíta (Reinecke, Nestor, Holste, Milojëié: thrako-kimmér) komplexusra az újabb irodalomból 1. Terenozskin, SzA 1965, 63 — . 88 Dálya (Dalj)-Kiskőszeg: Hof filler, CVA. Jugoslavie 1935. Thomas, Atti del VI. Congr. Intern. Roma, 1965, 458-. 87 Pittioni, 572-. 88 Vö. Mozsolics, FA 1939, 33 —. Praehistorica 1950, 7 -. 89 Gellérthegy: B. Bónis, 204, Bécsi út: Kiadatlan anyag a BTM gyűjteményében; Zugló: Tompa, BudRég 1945, 23 —; Pomáz: Bp. műeml. II. 89/344. jegyzet. Az észak-dunántúli urnasíros csoportok továbbélésére: Patek, 72 — . 90 Gallus—Horváth, 33, 39. vö. Patay, ArchErt 1968, 66 —; A buzogány mint hatalmi jelvény: Alföldi A., ZSchArch 1948, 23 —: Vö. Werner, PA 1961, 384. 91 Vö. FoUiny, AJA 1961, 287 —; A kérdést új megvilágításba helyezheti a mezőcsáti ásatások anyaga. Patek, ArchErt 1960, 231 és Patek, 68. 82 Török, ArchErt 1950, 4. — L. még FoUiny, ArchAustr 1963, 23 —. Az időszak közvetlen sztyeppéi kapcsolatait szkeptikusan ítélte meg Gazdapusztai, Actes CISPP II 870 —. 93 Párducz, AetaArehHung 1954, 25—; uo. 1955, 1 —; ArchErt 1955, 157 —; uo. 1958, 58 — és a szerző doktori tézisei (Budapest, 1965). AnTan. 1968, 135 — , A thrákó-géta vagy thrák alaprétegre 1. pl. Duêek, PZ 1964, 49 — és Duéek, 36 —. Crisan, Actes CISPP II. 877 —. 94 Meljukova, SzA 1955, 249 -. Sz. R. 1960. 1 —. 6 Budapest története I, 81