Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

227. Gótikus ablakkeret maradványa a Hess András tér 3. számú Vörös sün-ház nyugati homlokzatán 228. A Hess András tér 3. számú ház alaprajza zépudvaros alaprajzi megoldása a sorháztól eltérően a városképben más szerepet tölt be (228. kép). Az épület falai sok átépítésről tanúskodnak, a termes kapualjból többfelé konzolos ajtók nyílnak, de nyugati falában az első emeleten kibontott, karcsú csúcsíves, két szemben álló, sarkantyúprofi los ablakkőkeret elárulja, hogy a ház még a XIII. században készült és könyöklőpárkánya is volt (227. kép). A Dísz tér 4 5. kapualjában találták meg a legszebb XIII. századi ülőfülkéket, melyek az egyik főúri palotához tartozhattak. A tér korai kialakulását igazolja a királyi palotához vezető úton, annak közelében. Mindezek a szórvány maradványok a XIII. századi polgári építészet magas színvonalát idézik. Városrészek nőnek ekkor a földből ki, a magas művészi teljesítményeket a feladatok nagysága indokolja.

142 Az előbb már idézett és a XIII. század derekán épült úgynevezett Vörös sün ház keleti traktusának első emeletét félköríves rézsűs ablakok világították meg, melyek közül egy fennmaradt. Annak ellenére, hogy ugyanazon a házon jelenik meg a mérmű nélküli, profilos ablaktípus mellett, mégsem tekinthetjük minden további nélkül egyazon építkezés emlékének. A szokatlan alaprajzból azt lehet következtetni, hogy a ház bal oldalán torony állhatott, és úgy igazították hozzá a szabályosabb formájú középrészt és a jobb oldali két szobát, illetőleg emeleti termet. Később, de még a XV. század elején építették be kapualját. Epítéstörténetének ezt az alakulását a külső falak várfalszerű vastagsága árulja el. A rézsűs ablaktípus ekkor, sőt még ezután is divatban volt, és a budai Vár homlokzatainak képét meghatározta a XIV. század elején. Ezeknek a többnyire kőkeret nélküli, egyszerűen a tört kőfalba mélyített ablakoknak magassági méretei már nem minden esetben állapíthatók meg, ezzel szemben több bizonyítékunk maradt arra, hogy többet alkalmaztak egymás mellett, a kettős és hármas összefogott ablakcsoportokat utánozták. Valamivel későbbi az Úri utca 31. első emeletének északi részén fennmaradt hármas rézsűs ablakcsoport.

143 Az ablak záródásai között fennmaradt mezőket a XIII. századi itáliai építészetből olyan jól ismert, csúcsára állított négyszögű nyílások törik át. Az arányok torzult formáját még inkább nyilvánvalóvá teszi a szegmentívvel záródó, három ablakot összefogó keret (229 — 230. kép). A homlokzatot tekintve úgy tűnik, mintha egy kisebb emeletes házhoz mintegy ötven —hatvan évvel később hozzátoldották volna a jobb oldali egyenes záródású ablaksorral megvilágított házrészt, miután megvették a szomszéd telket. Ezt látszik igazolni a kapualj bal oldali alapfalának a jobb oldalihoz viszonyított indokolatlan vastagsága is. A kérdés végleges eldöntése csak ásatás út-