Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

0 10 20 30 m i 1 1 1 1246 előtt épült falak gggj XIV. század 2. fele •I XIII. század 2. fele XV-XVI. század 205. A margitszigeti női domonkos kolostor romjainak alaprajza valának az időben e klastromban hetvenen".

86 A templom minden részébe ajtók vezettek a kolostorból, a kerengőből, az idegenek számára szolgáló díszkapu északról nyílott a szentélybe. Maga az egész kolostortelepülés több udvaros elrendezésű, de nem volt egyirányú, mint a német lovagrend marienburgi anyaháza, hanem a kolostornégyzetet övezték az udvarok. A Margit-legenda és az ásatások leletei alapján elég egyértelműen lehet megállapítani a földszinti helyiségek rendeltetését: sekrestye, káptalanterem, konyha, fűtőház, ebédlőtermek és végül a munkaterem sorakoztak. A nyugati udvar északi oldalán elkülönült épületet a királynői laknak, Margit anyja házának tartják. Az udvar déli felén a XIII. század vége felé épített, restaurált kápolna áll, és egy nagyobb kéthajós terem alaprajza bontakozik ki, amely nem lehet más, mint az infirmarium, a kórház. Hasonló alaprajzi megoldásra számos példa kínálkozik. A jól felszerelt hatalmas kolostor temploma a legegyszerűbb szerzetesi alaprajzot mutatja. A keskeny épület a legkönnyebb fedési módot, a keresztgérendákból kialakított síkfödémet valószínűsíti. Sátortetejének ácsmunkája is sokkal egyszerűbb volt, mint széles épület esetében. Az új rend által prédikált igénytelenség, szegénység így jut kifejezésre az építkezésben a tatárjárás sújtotta Magyarországon. Ez az igénytelenség programszerű volt, de a tatárjárás következményei szükségessé is tették. A legkorábbi, 1838-ban lefolyt ásatás leletei közül egy emlék tűnik ki, amely ötvöstárgy, és nem is akármilyen: halotti korona. Az aranyozott ezüstkoronát keskeny, nyolctagú csuklós pánt alkotja. A pánttagok közepét rozetták díszítik, ahonnét liliomok emelkednek ki, és arányosan drágakövek, gyöngyök borítják (206. kép). A korona koráról, de főleg egykori tulajdonosáról élénk és a döntő bizonyítékot nélkülöző vita folyt. A félrevezető részleteket tekintetbe nem véve, csak annyit következtethetünk kísérőleletéből, hogy férfikorona volt, de a sír helyzetét tekintve nem az itt eltemetett V. Istváné.

87 E gondolatmenetet nem cáfolja az abroncs kerületének kis mérete (53,3 cm) és az uralkodói jelvények hiánya. Anna Gertrud királyné Stockholmban őrzött, a namuri és a bruxelles-i koronához fűződő kapcsolatai alapján