Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

Nem függetlenül az előbbi településtől népesülhetett be a Felhévíz előtt elnyúló, a Dunát két ágra szakító sziget. Feltehetőleg Óbuda fejlődésének idején építették az egy­hajós, félköríves záródású templomot a szi­get északkeleti felén (190. kép). Magas fal­maradványainak segítségével a templomot Lux Kálmán újraépítette a század húszas éveiben. A munkálatok 1923-ban ásatással kezdődtek él, melyek egy még kisebb és korábbi templom létezéséről is számot ad­tak (191. kép). A maradványokat Lux Kálmán a premontreiek Szent Mihályról nevezett templomával és rendházával azo­nosította 53 Némethy Lajos újabb helyrajzi megállapítása alapján. 54 Korábbi szerzők ugyanis egyöntetűen a ma ferenceseknek ítélt romot tartották a premontreiek templomá­nak. 55 Az újabb ásatások által feltárt ko­rábbi félkörívű apszis nem cáfolja ezt a feltevést, bár a templom nagynak tűnik a premontrei szerzetesek kis számához képest. Az 1288. augusztus 6-i oklevél tartalmazza a ferencesek és a domonkos apácák területi kiegyezésének adatait, mely szerint a feren­cesek megkapják a templomuk hajójától északra harminchét ,, canna" (87 m) hosszú­ságú területet, amely a közút két oldalán a falig terjed. Ha ezt a falat Garády Sándor alapján az apácák déli kerítésfalával, amely a múlt századi alaprajzokról még leolvas­ható*, azonosítjuk, a ferences kolostort csak az úgynevezett kis romokban kereshetjük. Tekintettel a fal bizonytalan helyére, a kérdést véglegesen eldöntöttnek nem tekint­hetjük. II. Endre 1225-i és IV. Béla ifjabb király egyik oklevele biztosan a premontrei kolos­torra és Szent Mihály-templomra vonatko­zik. Az előbbiben II. Endre két szolgagyőri várjobbágy jenéi telkét (duas mansiones), melyek a várhoz tartoztak és három parasz­tot a Szent Mihály-egyháznak ajándékoz a budai szigeten. 56 A korábbi kápolna átépíté­sét, illetőleg a premontrei rendház berende­zését 1196 — 1209 közé tehetjük. Ez az időpont valamivel későbbi, mint a premontrei rend legelső, Észak-Franciaországból, Lotharingiá­ból Magyarországra települt kolostorainak alapítása. A ciszterciekkel együtt a pre­montrei kolostorok az új francia műveltsé­get és építészeti ízlés elterjedését segítik elő. A gazdag premontreiek korábban királyi adományból az egész szigetet birtokolták, ezért nehéz elfogadni azt a hagyományt, hogy Imre király már itt tartózkodott, tehát már a tatárjárás előtt királyi lak állott volna a szi­geten, amit a Lux által helyreállított kápolna körül feltételezett romokkal azonosítottak. Bár mint az ország más területén, különösen itt a „medium regni "-ben a királyi vadász­lakok, kúriák, templomok egymást érték. 24 Budapest története I. A szigeti Szent Mihály premontrei templom 190. A premontreiek Szent Mihályról elnevezett temploma a Margit-szigeten. Romjaiból helyre­állította Lux Kálmán 1923-ban 0 5 10m i i 1 m XIII. század Eggg] XIV. század 1. fele 191. A margitszigeti premontrei templom alaprajza 369

Next

/
Oldalképek
Tartalom