Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

sereglésére és a hatalmaskodók elleni törvények meghozatalára. A negyvennégy cikkelyből álló törvényt a Rákos-mező szélén emelkedő pesti ferences kolostorban szövegezték meg. A 42. cikkelyben azt is kimondták, hogy a törvények végrehajtását a következő év május 8-án a Duna melletti Rákoson tartandó országgyűlésen fogják ellenőrizni. A jelzett időpontra össze is jöttek a törvényhozók, egy jelentős személyiség, Gergely választott esztergomi érsek kivételével. Mivel ő a trónkövetelő ifjú Anjou Károly szekerét tolta, jobbnak látta távolról figyelni az eseményeket. A főpapok, bárók, nemesek és kunok ,,parlamentuma", mely a pesti domonkosok házában tárgyalt, felszólította megjelenésre, de minthogy továbbra is vonakodott eljönni, nyáron folytatták Rákoson, az ,,ország közepén" az országgyűlést, melyen megtették az óvintézkedéseket a Dalmáciában partra szállt Károllyal szemben.

219 Az 1301-ben trónra lépett Károly a rövid hagyományt folytatva, vagy talán éppen a korábbi rákosi országgyűlés határozatainak megellenzése végett maga is a Rákos mezején hívott össze országgyűlést, s mivel az erre a célra kiválóan alkalmasnak mutatkozott, valóban hagyomány vált belőle. Olyannyira, hogy szomszédaink utóbb rákos-nnk nevezték a magyar országgyűlést.

220 Nem volna teljes a Buda jogéletéről rajzolt kép, ha az egyházi bíráskodásról és a zsinatokról nem beszélnénk. Budának a gazdasági és jogi életben betöltött vezető szerepe nem vonta maga után, hogy a magyar egyházszervezetben is elfoglalja a fővárost megillető helyet. Pest-Buda egyházi vonatkozásban továbbra is megmaradt határvárosnak, különböző függőségek és érdekek csatamezejének. Egy időre úgy látszott, hogy az esztergomi érseknek a szigeten épített vára pótolni hiyatott az egyházfő hiányát Budán. Benedek választott érsek, egyben kancellár és az országnagyok 1254. április 3-án itt foglalták írásba a cseh megbízottakkal azt az államközi szerződést, amelyben a Babenbergek ausztriai örökségét felosztották. Fülöp érsek 1264-ben mint a két magyar király közös bíróságának feje a szigeten ítélkezett, s Margit haláláig ezután is meglátogatta a szigetet.

221 De az.ezt követő növekvő belső ellentétek, kivált pedig a budai polgárok harcos fellépése az egyházak ellen nem tette tanácsossá az érdekelt egyházfőknek a Budára való látogatást. Viszont éppen ezek eredményezték, hogy III. Miklós pápa legátusát, Fülöp fermói püspököt Magyarországra küldötte azzal, ,,hogy az Űr nevében gyomláljon és ültessen, rontson és építsen".

222 22 Budapest története I. 165. Buda város 1292. évi pecsétjének előlapja Egyházfők Budán 166. Buda város 1292. évi pecsétjének hátlapja 337