Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

biensis, aule nostre cancellarii ), ami nélkül pedig a kancellár nem adott ki oklevelet a kezéből. Utólag jutott eszébe a barátoknak, hogy azt is bele kellett volna írni, hogy a malom hol fekszik és kié, ezért a dátum után, az előzőt utánozni próbáló írással odabiggyesztették: ,,A mondott malom pedig a pilisi (egyház) malma mellett fekszik és Szent Ágoston frátereinek adatott." Ez kétségtelenül a premontreiek birtoklásának elején történt, mert Magyarországon a Szent Ágoston reguláit követő premontrei kanonokrendet kb. 1260-ig nevezték Szent Ágoston rendjének. Később hamisították IV. Béla nevében 1245. évszámmal azt az oklevelet, amelyben azt olvassuk, hogy a „premontreiek" már IV. Béla elődeitől megkapták az egész szigetet (Mon. Bp. I. 44—45). Mint láttuk, a Szent Mihály-egyház IV. Béla elődei idejében nem volt a premontreieké, és 1245-ben még nem is így nevezték őket. Az oklevelet — mint alább kitérünk rá — 1278-ban gyártották, amikor per támadt a premontreiek és a domonkosok között az egész Margitsziget birtoklása felett. 143 VMH. I. 13, 30, 60; Mon. Strig. I. 235; Mon. Vespr. I. 62. 144 Mon. Bp. I. 37; SRH II. 562; Mon. Bp. I. 24—33. 145 VMH I. 60, 94, 108—110; Knauz, 53. 148 VMH I. 94; Pauler 1899, II. 114. 147 Mon. Bp. I. 41—42; Mon. Strig. I. 212, vö. Szentpétery, Reg. Arp. 346. sz. (Az oklevél írásában mutatkozó következetlenség és néhány elírás is hamisítványra mutat); Fejér III. 1. 211, 237; Kubinyi, TBM. 1961. 114. 148 Römer 1873. térkép; Nagy L., TBM 1961, 161—212. 149 Mon. Bp. I. 98—99, 199—200, Fejér, VIII. 4. 193; Römer, 43; Csánki, I. 23; Gárdonyi, TBM 1932, 60. és 1940, 16—17; Bártfai 1938. Í23. 150 Závodszky, 159, 189—90. 151 Mon. Bp. I. 21, 36. 152 Mon. Bp. I. 22—37. 153 Mon. Bp. I. 37—38. 154 Mon. Bp. I. 18, 20—21. 155 Mon. Bp. I. 36. 156 Mon. Bp. I. 33; Smiciklas, IV. 224; HO VII. 76—77; Györffy 1948, 161, 167. 157 Róbert érsek oklevelének négyszeresen átírt, hibákkal tele szövege szerint az oklevél 1236. augusztus 29-én kelt, ez azonban bizonyára elírás, mert az alapítólevél 1237. június 24-én kelt. Valószínű, hogy a dátumban a septimo szó romlott sexto-ra,, s így Róbert oklevelének keletideje: 1237. augusztus 29. 158 Ferrarius 59, hol Búzád bán apud Pesth „Pestnél" jelöli meg a kolostorhelyet; Knauz, 59. 159 Nagy L., TBM 1961, 187 és térkép; Rupp, 245. 160 Mon. Vat. I. 2. 116; Csánki, Századok 1893, 23. 161 Gombos, III. 2237—38. 162 Rómer, 70; Gárdonyi 1941, 71; F. Tóth R., BudRég 1963, 552. 163 Gombos, III. 2237—38; Mon. Vat. I. 2. 167. lß4 SRH II. 565-567; Gombos, I. 270, 506, 777. III. 1957. 165 AkÉrt 1861, 312, 316.