Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Nagy Tibor: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL A HONFOGLALÁSIG

is ebbe az irányba mutat. Az ide sorolható sírleletek a nemzetségi társadalom egyik aránylag népes rétegének, a szabad harcosoknak régészeti hagyatékát képviselik. A magányos sírok megítélésénél azonban a magasabb rangú katonai vezetőket sem lehet kirekeszteni. Elsőnek ebben az összefüggésben a föntebb már idézett farkasréti sírlelet említhető. Az innen előkerült ezüst öv-, tarsolyés lószerszámveretek a kelet-turkesztáni eredetű tarsolylemezek műveltségi körének legszebb példái Budapest területéről. A lószerszámhoz tartozó szív alakú, hólyagos csüngők szkematikus arcábrázolása pedig egészen a belső-ázsiai Minuszinszk fémmúvességi köréig követhető nyomon. Rangosabb fiatal vitézt temettek el a csúcshegyi 2. számú sírban, amelyben ezüsttel futtatott díszes kengyelpár feküdt. A szomszédos sír halottja mellé két ló koponyáját tették. Az elhunyt hátaslovának és egyik vezetéklovának részleges mellétemetését látnánk ebben a ritka rítusban. Konkrét történeti mondanivalója miatt tarthat számot érdeklődésünkre a testvér-hegyi sír, ahol a kengyelpár egyik darabja jellegzetes magyar formát mutat, míg a másik nyugati típusú. Az utóbbihoz az itáliai kalandozások valamelyikén juthatott hozzá az elhunyt vitéz, amit a sírjában talált Berengár-érem is valószínűsít.

97 A részleges lótemetés (Csúcshegy, Test vérhegy), a majdnem verdefényes Berengárérem (Testvér-hegy), a tarsolylemezek műveltségi köréhez csatlakozó veretek (Farkasrét) nagyjából azonos időre, még a X. század első felére keltezik az idézett honfoglalási sírokat. Egyes sírok és néhány sírból álló csoportok jellemzők általában másutt is az ország területén a honfoglaló magyarságra. Más körzetekben azonban az elszórt sírok mellett egy-egy nagyobb sírszámú temető sem hiányzik. A budai oldalon viszont a hegyvidéki leletekkel egykorú nagyobb temetőre eddig nem akadtunk. A pesti oldalon, Budapest közvetlen környékén legközelebb Üllőről ismerünk egy nagyobb sírszámú X. századi temetőt. Az üllői temető azon a Dunakeszi Cegléd — Dömsöd helynevekkel körülhatárolható háromszögű területsávon fekszik, amelyet Pest megye területén a honfoglalás kori megszállás központi részének jelöltek ki. Az üllői temető régészeti anyaga mellett ez a körülmény is amellett szól, hogy Üllőn a temetkezés a budai hegyvidéki leletekkel csaknem egy időben, a X. század első felében már megindult. Valószínű, hogy a Megyer törzs egyik nagycsaládi temetőjével állunk szemben. A pesti oldalról a II. Lothar (945 950) dénárjával keltezett pestlőrinci, azA szabad harcos réteg emlékanyaga 14(5. Honfoglaláskori kard a Mexikói útról (Zugló) 14* 211