Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Nagy Tibor: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL A HONFOGLALÁSIG

Minerva M ercurius 120. Terrakotta Minerva-fej a polgárvárosból Sem a II., sem a következő században nem eresztett azonban mélyebb gyökeret Iuppiter tisztelete a kézműiparosság körében. A városi collegiumok ugyan Iuppiter védnöksége alatt álltak, de a tagság nem luppiterhez fordult fogadalommal. A kultusz ápolásáról a praefectus gondoskodott.

10 A kézműiparosság körében a polgárvárosban éppúgy, mint a canabae és az albertfalvai vicus területén a mesterségbeli tudást adományozó Minerva alakja volt népszerű. Szobrok és terrakották (120. kép), meg egy szentély tanúskodnak erről. A katonaság körében a disciplinait hadvezetés pártfogóját tisztelték alakjában. A kereskedelemből, pénzügyletekből származó nyereség (mercus) megszemélyesítőjének, Mercuriusxi'ak már az I. század végén kisebb szentélye állott a Hajógyári szigeten,

11 ahol ez idő tájt a cserekereskedelem bonyolódhatott le a túlparti törzsekkel. A helytartói palota kiépülésekor a canabae-ba, tevődött ez át, valószínűleg a szentéllyel együtt. A II. századi polgárvárosban egyetlen finom kivitelű oltárköve módosabb megrendelőre utal, mint ahogy Galliából behozott bronzszobrocskái is a jobb módúak házi szentélyeiben állhattak. Szentendrén a III. század első felében a város két tanácstagja építtetett szentélyt a fenséges Mercuriusnak. Tiszteletére utalnak a macellum mögötti műhely terrakotta szobrocskái és a gázgyári műhely egyik lepénysütő mintája,

12 ahol skorpió kíséretében az afrikai telepesek Mercuriusát ábrázolták. Mercuriusszal rokon, de nemcsak jó szerencsét, hanem szeszélyesen balsorsot is osztó Fortuna istenség Fortuna. A római hiedelmek szerint minden személy, társadalmi vagy politikai alakulat, időpont, hely, épület, telep rendelkezett saját, egyedi Sors-istenséggel, amely lehetett jó vagy rossz. Fortuna végtelenül sokféleképp elképzelt megnyilatkozási formái közül Aquincum vallásos életében a személyhez kötött és a helyhez tapadó Fortuna tisztelete hagyott nyomot a II. századtól kezdve. Az uralkodó császár személyes szerencséje, a Fortuna Augusti, az alattvalók sorsát is befolyásolta, tisztelete tehát közügy, a hivatalos császárkultusz tárgya. Az aquincumi municipium képviseletében a két duovir állított oltárt 193-ban a császárt sikeres itáliai hadmenetében segítő Fortunának. A hadjáraton levő uralkodót Mars, Victoria és a visszavezérlő Fortuna kísérték. Hozzájuk fordult a III. század egyik aquincumi helytartója a császár győzelmes visszatéréséért. De ugyancsak Fortuna liedux-ot hívta segítségül az otthonától távollevő helytartó közeli hazatérése reményében. Fortunával rokon a hellenisztikus-keleti vallásfilozófiától végzetszerű sorsistennővé átformált Nemesis. Alakját a Balkánról, Kisázsiából származó telepesek tették ismertté Aquincumban a II. század középső évtizedeiben. Kultuszát a görög Keletről magával hozott Artemis — Diana vonások a vadászathoz hasonló állathajszák színhelyéhez, az amfiteátrumokhoz kapcsolták. Ezekben Nemesis osztotta tetszés szerint a halált, ezért királynő, Regina a mellékneve. Aquincumi hívei tudatában az istennő azonban elsősorban a mindenség nagy úrnője, aki mint Nemesis Omnipotens, végzetszerű hatalmával mindenek felett uralkodik. A III. század első felében e nagy hatalmúnak tartott istennő tisztelői a polgárváros vezető rétegéből kerültek ki. A társadalom alsó rétegeihez csak elvétve talált utat a vallásfilozófiai elképzelésekkel és az asztrológiai fatalizmus gondolataival átszőtt Nemesiskultusz.

13 A sors, élet és halál kérdései a III. században azonban mind szélesebb rétegeket foglalkoztattak. Az aquincumi szarkofágok egyik csoportján a feliratok az elhunytak életkorát nemcsak években és hónapokban, hanem pontosan napra is megadják. A sorsszerű nap, a dies fatális feljegyzése asztrológiai hiedelmek követésére vall.

14 Az aquincumi versfaragók körében ismert Lupus költő és egyik ismeretlen nevű költőtársa

15 verses feliratai mutatják, hogy a végzetszerű sors (fatum) vitatéma volt ekkor Aquincumban. Nemesi/t Fatalizni us