Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Nagy Tibor: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL A HONFOGLALÁSIG

Minerva M ercurius 120. Terrakotta Minerva-fej a polgárvárosból Sem a II., sem a következő században nem eresztett azonban mélyebb gyökeret Iuppiter tisztelete a kézműiparosság körében. A vá­rosi collegiumok ugyan Iuppiter védnöksége alatt álltak, de a tagság nem luppiterhez fordult fogadalommal. A kultusz ápolásáról a praefectus gondoskodott. 10 A kézműiparosság körében a polgárváros­ban éppúgy, mint a canabae és az albert­falvai vicus területén a mesterségbeli tudást adományozó Minerva alakja volt népszerű. Szobrok és terrakották (120. kép), meg egy szentély tanúskodnak erről. A katonaság kö­rében a disciplinait hadvezetés pártfogóját tisztelték alakjában. A kereskedelemből, pénzügyletekből szár­mazó nyereség (mercus) megszemélyesítőjé­nek, Mercuriusxi'ak már az I. század végén kisebb szentélye állott a Hajógyári szigeten, 11 ahol ez idő tájt a cserekereskedelem bonyo­lódhatott le a túlparti törzsekkel. A helytar­tói palota kiépülésekor a canabae-ba, tevődött ez át, valószínűleg a szentéllyel együtt. A II. századi polgárvárosban egyetlen finom kivi­telű oltárköve módosabb megrendelőre utal, mint ahogy Galliából behozott bronzszob­rocskái is a jobb módúak házi szentélyeiben állhattak. Szentendrén a III. század első felében a város két tanácstagja építtetett szentélyt a fenséges Mercuriusnak. Tiszteletére utalnak a macellum mögötti műhely terra­kotta szobrocskái és a gázgyári műhely egyik lepénysütő mintája, 12 ahol skorpió kíséretében az afrikai telepesek Mercuriusát ábrázolták. Mercuriusszal rokon, de nemcsak jó szerencsét, hanem szeszélyesen balsorsot is osztó Fortuna istenség Fortuna. A római hiedelmek szerint minden személy, társadalmi vagy politikai alakulat, időpont, hely, épület, telep rendelkezett saját, egyedi Sors-istenséggel, amely lehe­tett jó vagy rossz. Fortuna végtelenül sokféleképp elképzelt megnyilatkozási formái közül Aquincum vallásos életében a személyhez kötött és a helyhez tapadó Fortuna tisztelete hagyott nyomot a II. századtól kezdve. Az uralkodó császár személyes szerencséje, a Fortuna Augusti, az alattvalók sorsát is befo­lyásolta, tisztelete tehát közügy, a hivatalos császárkultusz tárgya. Az aquincumi municipium képviseletében a két duovir állított oltárt 193-ban a császárt sikeres itáliai hadmenetében segítő Fortunának. A hadjáraton levő uralkodót Mars, Victoria és a visszavezérlő Fortuna kísérték. Hozzájuk fordult a III. század egyik aquincumi helytartója a császár győzelmes visszatéréséért. De ugyancsak Fortuna liedux-ot hívta segítségül az otthonától távollevő helytartó közeli hazatérése reményében. Fortunával rokon a hellenisztikus-keleti vallásfilozófiától végzetszerű sorsistennővé átfor­mált Nemesis. Alakját a Balkánról, Kisázsiából származó telepesek tették ismertté Aquincum­ban a II. század középső évtizedeiben. Kultuszát a görög Keletről magával hozott Artemis — Diana vonások a vadászathoz hasonló állathajszák színhelyéhez, az amfiteátrumokhoz kap­csolták. Ezekben Nemesis osztotta tetszés szerint a halált, ezért királynő, Regina a mel­lékneve. Aquincumi hívei tudatában az istennő azonban elsősorban a mindenség nagy úrnője, aki mint Nemesis Omnipotens, végzetszerű hatalmával mindenek felett uralko­dik. A III. század első felében e nagy hatalmúnak tartott istennő tisztelői a polgárváros vezető rétegéből kerültek ki. A társadalom alsó rétegeihez csak elvétve talált utat a val­lásfilozófiai elképzelésekkel és az asztrológiai fatalizmus gondolataival átszőtt Nemesis­kultusz. 13 A sors, élet és halál kérdései a III. században azonban mind szélesebb rétegeket foglal­koztattak. Az aquincumi szarkofágok egyik csoportján a feliratok az elhunytak életkorát nemcsak években és hónapokban, hanem pontosan napra is megadják. A sorsszerű nap, a dies fatális feljegyzése asztrológiai hiedelmek követésére vall. 14 Az aquincumi vers­faragók körében ismert Lupus költő és egyik ismeretlen nevű költőtársa 15 verses feliratai mutatják, hogy a végzetszerű sors (fatum) vitatéma volt ekkor Aquincumban. Nemesi/t Fatalizni us

Next

/
Oldalképek
Tartalom