Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Nagy Tibor: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL A HONFOGLALÁSIG

86. Az „Aquincumi Venus" — sírépület domborműve a Már­cius 15. téri tábor területéről A IV. században megjelenő kereszténység építészeti hagyatéka a polgárvárosi basilica, amely három oldalról változó szélességű folyosószerű udvarral (atrium) körülvett és egymástól kes­keny folyosóval elválasztott két apszis nélküli teremegyházból áll. A valamivel szélesebb há­romhajós nyugati épület, a tulajdonképpeni basilica (20 X 12 m), míg az ugyancsak háromhajós keleti épület a keresztelést megelőző hitoktatás céljait szolgálta (katechumeneum). Az egész épületcsoport elrendezésében, belső alaprajzá­ban nem nehéz felismerni az Aquileia befo­lyása alatt állt Istria és Noricum területén elterjedt basilicatípust, amelynek előképét a 319-ben felépült aquileia i Theodorus-féle basilica szolgáltatta (75. kép). A kultuszépületek sorába tartoznak az ó­keresztény temetői kápolnák. A városi ba­zilikával szemben ezek kisebb méretűek, és jellemző rájuk a félköríves falzáródások ked­velése. A Raktár utcai cella trichora (9 X 9 m) bejárata északkeletnek nézett. A déli apszis­ban jelölhető ki a mensa helye. A támpiHeré­ket nélkülöző és gyengén alapozott falak a négyszögű középtér, valamint a három concha kupolás lefödését kérdésessé teszik (76. kép). A római foglalást megelőzően az itteni ős­kori műveltségek lakásépítésében évezrede­ken keresztül alig vehető észre jelentősebb változás. A lakóház-építkezésben a minőségi változást a habarcsos kőfalas építkezés alkal­mazásának elterjedése hozta a II. századtól kezdődően. Teljes alaprajzot mutató lakóházakat a budai oldal római kori telepein eddig csak az aquincumi polgárváros és az alberfalvai vicus területéről ismerünk. 8 Az utóbbi helyről a négyhelyiséges, középfolyosós, homlokzati része előtt mellvédfalas tornáccal rendel­kező típusházakat emelhetjük ki (80. kép). Ez a kétszázötven — háromszáz m 2-nyi felü­letet elfoglaló, több helyiséges lakóháztípus az aquincumi polgárvárosban sem ismeret­len, sőt gazdag változatokban itt található 87. Jelvénytartó (signifer) a rózsadombi szarkofágon Lakóház far ?nák

Next

/
Oldalképek
Tartalom