Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Nagy Tibor: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL A HONFOGLALÁSIG

lalták el. Villanvoniokat ismerünk a Városmajornál, a Hűvösvölgyben, a volt Drasche-téglagyár helyén, a Farkasrét mellett, Tabánban, az albertfalvai telepek mögötti Rózsavölgy dél felé kiágazó, napsütötte mellékvölgyeiben. A Szépvölgyi úti .kivételével a díszes nagy villae urbanae hiányoznak. A Csúcshegy-típusú igényesebb villa rustica-k s főként az állattartással, kert- és szőlőműveléssel kapcsolatos villagazdaságok találhatók meg.

24 (56 -58. kép) Katonai A II. század nyolcvanas éveitől a III. század tízes évéig korszerűsítették, részben átépítették építkezések a táborokat. A germán szarmata háborúkban megsérült nagytétényi tábor lekerekített sarkaihoz a belső saroktornyok meghagyásával félkör alakban kiugró kis bástyákat építettek. Az albertfalvai tábor belsejében és a kapuknál 20 — 30 cm-rel megemelték a járó-, illetőleg a padlószinteket. A megsérült belső épületeket a korábbi alapokon kijavították. Uj kiserődök létesültek Csillaghegyen s talán még a Lajos utca 29. alatti telken és a Rákos-patak torkolatánál. A limes-út budapesti szakaszát, a nyomvonalon található műtárgyakat, hidakat Caracalla idejében kijavították. E munkálatok Opellius Macrinus idejében fejeződtek be (217-ben). A 220-as évek végén a perzsa hadjáratba vezényelt csapatok átvonulása előtt újból rendbehozták a limes-utat, 230 és 246 között pedig a Brigetióba vezető párkányutat újították fel szakaszosan.

25 A canabae Helyrajzi szempontból jelentősebb a canabae és a polgárváros átépítése. A nagyobb középületek kivételével a III. század harmincas éveire teljesen kicserélődött a canabae épületállománya, és módosult a terület beépítettsége. A korábban eléggé gyakori vályogtéglás, favázas-sártapaszos házikók a II. század végétől eltűntek, kőépületeknek adva át helyüket. Az utakra felfűzött házsoros település az utaktól távolabb eső sávok beépítésével helyenként insukt-szerű nagyobb háztömböknek adta át helyét. Az újjáépült canabae lényegében egyik irányban sem lépte át a korábbi település határait. Azon belül maradva a lakottság azonban sűrűsödött. A telep fokozódó városiasodására vet világot a város közművesítése, a iégfűtéses berendezés szélesebb körű elterjedése stb. A korábbi ásott kutak helyett az ivóvíz-szolgáltatást a Vörösvári út délnyugati házsora alatt húzódó vízvezeték biztosította, amely a Bécsi líti Árpád-forrás vizét szállította a városba. A vizet ólomcsövekben vezették az egyes épületekbe. Újabb középületekről, így egy közfürdőről, szentélyekről, feliratok tudósítanak.

26 Temetők A II. század végétől a légió és a polgári lakosság temetői már nem különülnek el. A Bécsi úti Viktória téglagyári, valamint a raktárréti temetőt katonák és hozzátartozóik, néhány rangosabb polgárcsalád és háznépe használta. A III. század első harmadában a Szentendre felé vezető útvonal mentén a volt Leipziger-szeszgyár területén nyitottak új temetőt. Főként iparosok és a plebs urbana sírjait ismerjük innen. A III. század tízes —húszas éveiben katona- és polgárcsaládok temetkeztek a Bécsi úti 100 — 102. s közel egy időben a 134—136. alatti telkek helyén.

27 Aquincumi A polgárváros központi része a rangemelést követő évtizedekben újjáépült. A Forum teret colonia megnagyobbították, és a bolthelyiségeket a keleti oldalra helyezték át. A tér déli oldalán egyetlen nagy, mintegy huszonöt m hosszú helyiséget alakítottak ki, amely ettől kezdve elláthatta a Basilica szerepkörét. A Curia épületét ugyancsak a Forum körzetében kereshetjük. A III. szá0 10 20m 56. A Szépvölgyi úton feltárt helytartói villa épületmaradványának alaprajza. A szentélyben a Iuppiteroszlop töredékei