Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Nagy Tibor: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL A HONFOGLALÁSIG

A nagytétényi auxiliaris tábor Az albertfalvai tábor és telepek a II. században Az úthálózat kiépülése Az aquincumi polgárváros A II. század tízes éveinek végén a vízivárosi a/atábort feladták. Ezzel függhet össze, hogy a nagytétényi Kastélymúzeum déli szomszédságában, közvetlenül a Duna mellett, új auxiliaris tábort létesítettek. A kora-Hadrianus-kori földtábort a harmincas években kőbe építették. Mindkét tábor mérete 187 x 199 in. A kőtábor belső épületei körül a principia nyugati szárnya és a tábor hátsó részén légfűtéses helyiség ismert. A tábor körüli vicus a múlt század folyamán teljesen beépült. A II. századi temető feldúlt sírcsoportját a Kastélymúzeum belső udvarán találták meg.

1<J Traianus éveiben épült kőbe az albertfalvai auxiliaris tábor. Ismerjük a kőtábor tornyokkal oldalazott északi, nyugati és déli főkapuit, a tábor fontosabb útvonalait és központi épületeit, az U alakú principia-t (35x36 m) a szentéllyel, a központi udvaros tábori kórházat és a légfűtéses parancsnoki lakóépületet (praetorium). A tábor körüli vicus a II. században érte el legnagyobb kiterjedését. Északon átnyúlott az Optikai Művek területére. Nyugaton az Elektromos Alállomás vonaláig terjedt, míg délen a Révház épületén túl a budafoki Sörfőző lebontott épületéig követhető. Aquincum mellett Albertfalva Budapest legnagyobb római kori települése. Az északi negyed erősen ipari jellegét kutak, vas- és fémfeldolgozó műhelyek, két tímárműhely hangsúlyozza. A telep egyik közfürdője alig kétszáz méterre a táborfaltól került napvilágra. A nyugati negyed szélén a II. század második felében Hilarus fazekas agyagmintáit használó edény készítő és mézeskalácssütő műhely dolgozott. A déli teleprészen 16 X 15 m nagyságú kőfalas lakóházakat tártak fel, melyek kisebb gazdasági épületekkel körülvéve zárt települési egységet alkottak.

20 A Traianusszal kezdődő településtörténeti korszakban épült ki a telepeket összekötő és terjeszkedésüknek irányt szabó, több rétegű kőburkolatos úthálózat. A foglalást követő első században az egyes auxiliaris táborokat és telepeket még egyszerű földdel vagy kaviccsal hézagolt egyrétegű kőutak kötötték össze. Traianus nevéhez fűződik a Pontustól Galliáig a Duna és Rajna parti sávjában haladó északi nagy hadi út, másképp limes-út gondolata

21 és a tervezett útvonal kőbe építésének megkezdése. Az Antoninus-féle III. századi útikönyv pontosan nyomon követi az útvonal egyes állomásait, feltünteti az állomások közötti távolságokat is. Innen tudjuk, hogy a limes-út Nagytéténynél ért Budapest területére, majd a légiós tábor érintésével a solymári völgyön keresztül haladt Brigetióba. A limes-út aquincumi szakaszának futását a felhasználható útnyomok figyelembevételével térképünkön tüntetjük fel. Ugyanott jelöljük a limes-útból kiágazó utakat. Az útvonalak nyomvonalát illetően részletes indokolásra itt nem térhetünk ki. A limes-út Aquincum- Albertfalva közötti szakasza már Traianus idejében kiépült; az Aquincum—Brigetio közötti völgyi út építése is valószínűleg megkezdődött Traianus későbbi éveiben. Budapesttől délre a limes-út egyes szakasza viszont csak Hadrianus uralkodása alatt készült el. A védelemre berendezkedett Hadrianus idejében épülhetett ki Szentendre és a Duna-kanyar táborai felé vezető szárnyvonala, valamint a légiós tábort és a 124-ben municipium rangra emelt polgárvárost közvetlenül összekötő útvonal. A történeti helyrajz szempontjából Hadrianus uralkodásának számunkra egyik fontos eseménye az aquincumi vicus városi rangra (municipium) emelése. A fallal körülzárt város kiter55. Állat küzdelem ábrázolása a Viktória téglagyár telkén talált háromalakos sírkő frízén