Katona Csaba - Rácz Attila: Hangulatjelentések a fővárosból 1988. októberétől 1989. októberéig - Budapest Főváros Levéltára Forráskiadványai 11. (Budapest, 2010)

Források

része között. Sokan riasztónak tartják, hogy „ha a parlament nem fogadja el a kormány­zat valamelyik variánsát, akkor kényszerintézkedésekre kerülhet sor.” Ebben az esetben viszont nem lehet tartani az amúgy is kétkedéssel fogadott 12-15%-os inflációt. Az ár­emelések jelzett adatai is felülmúlják a várakozást. Az újságárak, a közlekedési tarifák drágulásának mértéke - mondják - mutatja, hogy az alapvető közszükségleti cikkek és szolgáltatások terén mire lehet számítani.44 A kereskedelmi dolgozók már most félnek a tavalyi „átárazási” kampány megismétlődésétől. 2. A politikai folyamatok megítélése a fővárosban továbbra is változatos. A Csongrád megyei pártértekezlet - sok egyéb tanulsága mellett - jó alkalom volt - mondják -, hogy Grósz elvtárs válaszoljon egyes reagálásokra.45 Azzal egyetértés van, hogy a párt elhatá­rolja magát és harcot hirdet mindenfajta szélsőjobboldali, ellenforradalmi kísérlet ellen. Árnyaltnak tartják mindazt, amit a társadalom egyéb rétegeivel összefüggésben mondott. Ennek ellenére sokak szerint még további kifejtésre szorul, hogy kik és milyen szerveze­tek alkotják az olyan csoportosulásokat vagy irányzatokat, mint például „balközép”, vagy Jobbközép”. Sokan úgy tartják, helyes az a pártálláspont, hogy elsősorban a tettek döntik el, hogy egy-egy szerveződés „hol is áll” s ezt vonatkoztatják a „szélsőbalos” csoportosulásokra is. Változatlanul a legfontosabb feladatnak tartják a fővárosban a párt megújítását, erősíté­sét és a bizalom visszaszerzését. Sok szó esik arról, hogy minél előtt lépni kellene a lakóterületi pártszervezetek megerősítésében, az alternatív szervezetekhez való viszony kialakításában, az értelmiséggel való kapcsolat javításában. A párttagságot különösen erősen foglalkoztatja a nyilvánosság helyzete, értelmezése. Általános az a vélemény, hogy ahány politikai vezető nyilatkozik, annyiféle a hangsúly e téren. Vannak, akik ezt természetes jelenségnek tartják, vannak, akik megszokták az uniformizált véleményeket. A Csongrád megyei pártértekezlet konkrét helyi vonatkozású eseményeit Budapesten is élénken figyelték. Sok olyan észrevétel hangzott el a fővárosban, hogy a régi „várme­gyei” szellemben dolgozó vezetők legalább olyan kárt okoztak a párt tekintélyének, mint akiket más ügyekben szigorúan, fegyelmileg is felelősségre vonhatnak.46 3. Jó visszhangja van a budapesti „szóvivői fórum”-nak. Sok hasonló, minél kötetlenebb eszmecserét igényel a párttagság. Többen megjegyezték, hogy egyrészt a résztvevők egy 44 A helyközi közlekedésben átlagosan 10 százalékos, a helyi közlekedésben 40 százalékos jegyáremelkedést terveztek. 1989. január 7-én a vasúti jegyek átlagosan 30, a budapesti villamos- és buszjegyek 80, a Volán­jegyek árai 10 százalékkal emelkedtek. A budapesti villamosbérlet például 75 forintról 180 forintra emelkedett. 45 Grósz Károly november 29-ei beszédét a sajtó még sokáig előtérbe helyezte. December 8-án a Népszabadság például „munkahelyi beszédtémákat” idézett, egyben meghatározva a „helyes gondolkodást” is. 46 1988. december 10-11-én 400 küldött részvételével zajlott Szegeden a Csongrád megyei pártértekezlet. A szegedi Fidesz november 29-ei beszédével kapcsolatos állásfoglalására Grósz úgy reagált, hogy nem olvasták el figyelmesen a nyilatkozatát. Értelmezése szerint harcot hirdetett a „szélsőséges jobboldal ellen”, és a balkö­zép megnyerését tűzte ki célul, de hangsúlyozta, hogy minden szervezetnek magának kell eldöntenie, hová sorolja magát. így valóban nem adott fogódzót a párttagoknak. 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom