Katona Csaba - Rácz Attila: Hangulatjelentések a fővárosból 1988. októberétől 1989. októberéig - Budapest Főváros Levéltára Forráskiadványai 11. (Budapest, 2010)
Források
része között. Sokan riasztónak tartják, hogy „ha a parlament nem fogadja el a kormányzat valamelyik variánsát, akkor kényszerintézkedésekre kerülhet sor.” Ebben az esetben viszont nem lehet tartani az amúgy is kétkedéssel fogadott 12-15%-os inflációt. Az áremelések jelzett adatai is felülmúlják a várakozást. Az újságárak, a közlekedési tarifák drágulásának mértéke - mondják - mutatja, hogy az alapvető közszükségleti cikkek és szolgáltatások terén mire lehet számítani.44 A kereskedelmi dolgozók már most félnek a tavalyi „átárazási” kampány megismétlődésétől. 2. A politikai folyamatok megítélése a fővárosban továbbra is változatos. A Csongrád megyei pártértekezlet - sok egyéb tanulsága mellett - jó alkalom volt - mondják -, hogy Grósz elvtárs válaszoljon egyes reagálásokra.45 Azzal egyetértés van, hogy a párt elhatárolja magát és harcot hirdet mindenfajta szélsőjobboldali, ellenforradalmi kísérlet ellen. Árnyaltnak tartják mindazt, amit a társadalom egyéb rétegeivel összefüggésben mondott. Ennek ellenére sokak szerint még további kifejtésre szorul, hogy kik és milyen szervezetek alkotják az olyan csoportosulásokat vagy irányzatokat, mint például „balközép”, vagy Jobbközép”. Sokan úgy tartják, helyes az a pártálláspont, hogy elsősorban a tettek döntik el, hogy egy-egy szerveződés „hol is áll” s ezt vonatkoztatják a „szélsőbalos” csoportosulásokra is. Változatlanul a legfontosabb feladatnak tartják a fővárosban a párt megújítását, erősítését és a bizalom visszaszerzését. Sok szó esik arról, hogy minél előtt lépni kellene a lakóterületi pártszervezetek megerősítésében, az alternatív szervezetekhez való viszony kialakításában, az értelmiséggel való kapcsolat javításában. A párttagságot különösen erősen foglalkoztatja a nyilvánosság helyzete, értelmezése. Általános az a vélemény, hogy ahány politikai vezető nyilatkozik, annyiféle a hangsúly e téren. Vannak, akik ezt természetes jelenségnek tartják, vannak, akik megszokták az uniformizált véleményeket. A Csongrád megyei pártértekezlet konkrét helyi vonatkozású eseményeit Budapesten is élénken figyelték. Sok olyan észrevétel hangzott el a fővárosban, hogy a régi „vármegyei” szellemben dolgozó vezetők legalább olyan kárt okoztak a párt tekintélyének, mint akiket más ügyekben szigorúan, fegyelmileg is felelősségre vonhatnak.46 3. Jó visszhangja van a budapesti „szóvivői fórum”-nak. Sok hasonló, minél kötetlenebb eszmecserét igényel a párttagság. Többen megjegyezték, hogy egyrészt a résztvevők egy 44 A helyközi közlekedésben átlagosan 10 százalékos, a helyi közlekedésben 40 százalékos jegyáremelkedést terveztek. 1989. január 7-én a vasúti jegyek átlagosan 30, a budapesti villamos- és buszjegyek 80, a Volánjegyek árai 10 százalékkal emelkedtek. A budapesti villamosbérlet például 75 forintról 180 forintra emelkedett. 45 Grósz Károly november 29-ei beszédét a sajtó még sokáig előtérbe helyezte. December 8-án a Népszabadság például „munkahelyi beszédtémákat” idézett, egyben meghatározva a „helyes gondolkodást” is. 46 1988. december 10-11-én 400 küldött részvételével zajlott Szegeden a Csongrád megyei pártértekezlet. A szegedi Fidesz november 29-ei beszédével kapcsolatos állásfoglalására Grósz úgy reagált, hogy nem olvasták el figyelmesen a nyilatkozatát. Értelmezése szerint harcot hirdetett a „szélsőséges jobboldal ellen”, és a balközép megnyerését tűzte ki célul, de hangsúlyozta, hogy minden szervezetnek magának kell eldöntenie, hová sorolja magát. így valóban nem adott fogódzót a párttagoknak. 78
