Katona Csaba - Rácz Attila: Hangulatjelentések a fővárosból 1988. októberétől 1989. októberéig - Budapest Főváros Levéltára Forráskiadványai 11. (Budapest, 2010)

Források

Közösség országaitól várható. A gyanakvók félelmei főleg a magántőke ösztönzése, a „kapitalista reláció” lehetőségei miatt erősödtek fel, de a régi beidegződéseken kívül e körökben sem tudnak reális megoldást javasolni a sokoldalú és mély válságból való kitörésre.

A közhangulatban érezhető, hogy a Gorbacsov-Nyers—Grósz találkozó247 jelentősége túlnő a szokásos megbeszéléseken. Sokan azt várják, hogy javul a két ország KGST-n belüli együttműködése és fejlesztik a kétoldalú elszámolási rendszert. Feltűnt, hogy tárgyaltak további csapatkivonási tervekről. Számos olyan vélemény is elhangzott, hogy a tárgyalásokon megerősítették a magyar reformtörekvéseket, amelyek ezzel mintegy további „zöld utat” kaptak. Sokan felfigyeltek az MSZMP választási kilátásait latolgató megjegyzésekre is. Általában azonban arra számítanak a fővárosban, hogy a fontos eszmecseréről a későbbiekben újabb részleteket ismerhet meg a közvélemény. Nagy várakozás előzte meg Budapesten a négy időszaki képviselőválasztást,248 249 amelyet sokan valamiféle erőpróbának is minősítettek. Az eredmény után sokan hangot adtak csalódottságuknak, különösen az alacsony részvétel miatt. Széles körben latolgatják a tanulságokat. Többnyire az a vélemény, hogy a hosszabb ideje tartó politikai zavarodottság, az emberek fásultsága idézte elő a nagyfokú részvétlenséget. Mások szerint tanulság a párt számára, hogy a régi, hagyományos eszközök ma már nem elégségesek egy választási küzdelemhez. Sokan úgy fogalmaztak, hogy ha az MSZMP „nem kapja össze magát”, még kínosabb meglepetések is érhetik. Ezzel szemben vannak, akik az ellenzék számára sem látnak sok okot az ünneplésre. Véleményük szerint az ellenzéknek tömegei nincsenek, de van aktív vezetésük és nagy propagandájuk, az MSZMP-nek viszont vannak tömegei, de nincs egységes, offenzív vezetésük. Általános vélemény szerint számítani kell arra, hogy mindaddig, amíg a pártnak nem lesz egyértelmű, elfogadható, követhető választási programja és ahhoz megfelelő jelöltjei, addig nehezen fog megbirkózni a gyakran világos program nélkül fellépő, csupán ellenzékiségüket hangoztató ellenfelekkel. Sokak szerint ez történt Gödöllőn, ahol nem elsősorban az evangélikus lelkész244 politikai programja mellett (hiszen három szervezetet is képviselt), hanem az MSZMP ellen szavaztak.

Sokan fontosnak tartják Nyers elvtárs nyilatkozatát, mely szerint az MSZMP kilép a defenzívából. Időszerűnek tartják ezt, mert nagyon sokan beleszólnak a párt belső életébe, az MSZMP-n belüli platformok követelésein kívül más pártok hangadói is különböző igényekkel lépnek fel.

247 Nyers Rezső és Grósz Károly az SZKP KB meghívására 1989. július 24-25-én munkalátogatást tett a SZU- ban.

248 1989. július 22-én volt négy időközi képviselőválasztás: Bács-Kiskun megye 3., 8., Csongrád megye 1. és Pest megye 4. számú választókerületében. Csak a Pest megyei (Gödöllő) volt érvényes. A pótválasztásokat augusztus 5-ére írták ki.

249 Az említett gödöllői választást Cservenka Ferencné megüresedett helyére írták ki. Az MSZMP jelöltje Körösfői László, az Ellenzéki Kör 35 éves jelöltje Roszik Gábor evangélikus lelkész volt.

274