Katona Csaba - Rácz Attila: Hangulatjelentések a fővárosból 1988. októberétől 1989. októberéig - Budapest Főváros Levéltára Forráskiadványai 11. (Budapest, 2010)
Források
Az MSZMP III. Kerületi Bizottságának 1988. december 29-ei jelentése a pártélet eseményeiről, a vezető testületek üléseiről és a lakosság politikai hangulatáról (1988. december hó) 18. A pártélet eseményei, a társadalmi szervek tevékenysége A kerületi pártbizottság december 8-i ülésén első napirendként megvitatta a törvénytervezetek társadalmi vitáinak tapasztalatait, a további feladatokat. 1988. szeptember 5. és november 19. között két törvénytervezet társadalmi vitája folyt kerületünkben. A gyülekezési és az egyesülési jogról szóló törvényjavaslat vitájára szeptember 5-22. között, a választásról szóló törvény módosítása tervezetének vitájára október 31. és november 17. között került sor. A lakóterületen a gyülekezési és egyesülési jogról szóló törvénytervezetet 19, a választó- jogi módosítás javaslatát 14 helyszínen vitatták meg. A kerület különböző szervezetei közül a Szakszervezetek Kerületi Bizottsága mindkét javaslatról kialakította állásfoglalását, a BUDAPRINT Központ pártbizottsága, a KISZ felkészítő tábora az új jogszabályi tervezetet, a Könnyűipari Műszaki Főiskola, a Szénhidrogénipari Kutató Fejlesztő Intézet taggyűlése és a kerületi tanács csoportja a választójogi módosítást vitatták meg. Az egy-egy rendezvényen megjelentek létszáma hét és 71 fő között volt. Összetételében jellemző volt, hogy többnyire az idős korosztály vett részt a vitában. A vitasorozatban - az első alkalommal négy, a másodikon három helyszínen képviseltették magukat nyíltan az ez évben alakult szervezetek (MDF, Fidesz, SKH). A tervezetek bírálata mellett hangot adtak rendszerünk kritikájának is. Felszólalásukkal egy-egy helyen vitatkoztak párttagjaink. A párttagság az első törvénytervezet vitájába nemigen kapcsolódott be, jobbára a szocialista rend féltése vetődött fel. A második vitánál már aktívabb volt a részvétel. A pártbizottság ülésén elhangzott vélemények széleskörűen szóltak a tapasztalatokról, illetve túlmutattak a lezajlott konkrét vitákon. A nyitottság, a nyilvánosság, a demokrácia fejlesztése jegyében egyre több kérdésben folynak viták, jelennek meg különböző vélemények, nézetek. Azt azonban át kell gondolni, a társadalmi viták milyen gyakoriságúak legyenek, hiszen kevésbé sikerülhet a széles közvéleményt állandó vitákba bekapcsolni. Az emberek elsősorban arról mondanak véleményt, ami közvetlenül érinti, érdekli őket, ebből kiindulva, amit fontosnak tartanak. Tehát meg kell gondolni, hogy milyen - a közvéleményt valóban foglalkoztató - kérdések kerüljenek társadalmi vitára. Ezekben pedig jobb előkészítés kell, több időt kell hagyni rá és megfelelő ráhangolás is szükséges. Ez vonatkozik a vitát indító, lebonyolító, abban közreműködő szervezetekre. Az előkészítésben a tömegkommunikáció lehetősége és felelőssége is sokkal nagyobb, mint azt a lezajlott viták kapcsán tapasztalni lehetett. A közvéleményben a részvétel szándékát is ki kell alakítani, hiszen nincs hagyománya annak, hogy részt vegyenek a közvetlen 125
