Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.

felügyeleti szervet ezzel is az újítás elfogadására bírja. Az újítást elvetették, és így a vállalat az előzetesen történt kivitelezéssel kárt szenvedett. Hegedűs István saját újításaival kapcsolatban a Ruhaipari Igazgatósághoz fellebbezést nyújtott be, ami szintén szabálytalan volt. A fegyelmi eljárás során megállapították azt is, hogy főmérnöki beosztását felhasználva újításait soron kívül adta kivitelezésre, és ezzel magának jogtalan előnyöket szerzett. Mindezekért hat hónapra alacsonyabb beosztásba helyezték. Megállapították, hogy Hegedűs az újításai körüli szabálytalanságoktól eltekintve munkakörét jól látta el, és eredményesen dolgo­zott. Működése alatt a Férfiruhagyár 16-szor volt élüzem, ő maga több kitüntetést kapott jó munkájáért. A hat hónap lejárta után a minisztérium a Május 1. Ruhagyárba kívánta főmér­nökként kinevezni. Azonban a Férfiruhagyár MSZMP IB egyes tagjai a XXI. kerület IB tudtával megjelentek a Május 1. Ruhagyárban, és igyekeztek az illetékeseket rábírni, hogy Hegedűst ne fogadják el főmérnöknek. Ezt sikerült is elérniük, ezért a minisztérium a Női Ruhagyárba helyezte el főmérnöknek. Eljártunk a Férfiruhagyár pártszerveztében, hogy végre megszűnjenek azok a vádaskodá­sok, melyek Hegedűst új munkahelyén is érintik. A megbeszélésen jelen volt a XIX. kerületi IB instruktora. Az értekezlet eredményeként az illetékes elvtársak ígéretet tettek arra, hogy Hegedűs elvtárssal szemben megszűntetnek minden vádaskodást, annál is inkább, mert tudo­másuk van arról, hogy az ellenforradalom alatt kommunistához illő magatartást tanúsított. Javaslat: A Budapesti IB figyelmeztesse a XIX. kerületi IB-t és a Férfiruhagyár IB-t, hogy ilyen hajsza a jövőben ne forduljon elő. Hegedűs elvtárs régi párttag, aki bár követett el egy-két hibát, úgy politikailag, mint gazdaságilag igen hasznos ember. Teljesen helytelen volt, hogy fegyelmi határozattal kapott büntetésén felül üldözték és rágalmazták. Gárdos Tiborné: 1900-ban született, apja korcsmáros volt. Iskolai végzettsége: 4 polgári. Hivatalnoknő. 1942-ig bedolgozó iparos volt. 1942-től segédmunkás, majd takarítónő. Az SZDP V. kerületi szervezetében 1945-1948-ig VB-tag, majd kerületi titkár. Tagja volt az egyesülésig a Fővá­rosi VB-nek és a törvényhatósági bizottságnak. Az egyesülés után az Iparügyi Miniszté­riumban helyettes osztályvezető, 1949-ben áthelyezték a Népművészeti NV-hez, először üzletvezetőnek, 1950-ben osztályvezetőnek. 1950-ben megvádolták forintkiajánlással, kizárták a pártból, állását elvesztette. 1954-ben visszavették a pártba megrovással. 1922-től párttag, 1957. februárban kérte átigazolását. Gárdos Tiborné elvtársnő kérte pártbüntetésének törlését. Az MSZMP Budapesti Intéző Bizottsága Gárdos elvtársnő pártbüntetését megszünteti. A Budapesti Intéző Bizottság a vizsgálat során megállapította, hogy Gárdos elvtársnő kérése, a pártbüntetés törlése indokolt, és ezért megszünteti. Messinger Sándor: Budapesten 1892-ben született, anyja: Szoltér Irma. Apja eredeti foglalkozása: péksegéd, majd vasúti fékező. Iskolai végzettsége: 5 elemi, 2 polgári. 1905-ben ment el bádogszerelö tanulónak, később mint bádogszerelő több kisiparosnál dolgozott. A proletárdiktatúra leverése után emigrációba ment. [...] 1948-ban a pártból kizárták. Jelenleg a XII. kerületi Ingatlankezelő Vállalatnál, mint szerelő dolgozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom