Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.
Egyetértek abban, hogy a Fővárosi Tanácsnak kell hároméves vagy többéves tervet csinálnia. Meg kell néznünk van-e erre lehetőség? Van. Vannak várospolitikusaink, akiket ki lehet egészíteni [sic!]. El lehet készíteni a jövőben is a további terveket. Hogy ebben mi legyen, azt a gazdasági adottságok mondják meg. Nem fogjuk becsapni a főváros lakosságát. Biztos vagyok benne, hogy a mostani tanácstagok között van néhány várospolitikus, van néhány polgár is. Jó építészeink, gazdasági embereink vannak, ezzel az adottsággal el lehet készíteni a tervet. Ennek azonban csak úgy van értelme, ha a fővárosnak önálló bevételi lehetőségei lesznek. Ez jelen esetben nincs. Jelenleg minden az államkasszában van. Ha lesz jó tervünk, akkor még azt is meg lehet oldani, hogy olyan terveink is legyenek, ami terheket ró a város lakosságára. A közgazdászok szerint évente az utak 10-15%-át kellene javíttatni. Jelen körülmények között ennek még 2%-át sem javíttatjuk. 736 Mindez azért van, mert nincs egy fővárosi szinten lévő tervünk. Marosán elvtárs helyesen fogta meg a kérdést, helyes az, hogy ezt rábízzuk az egyik titkár elvtársra és Pongrácz elvtársra. Ezután lehet majd az anyaggal tovább menni. Látni kell azt, hogy ma a kerületi tanácsnak csak a panaszhoz van joga. A kerületi tanács nem tud kijutni ebből a körből. Nagyon jó lenne a Fővárosi Tanács önállóságának megoldása, s bízom abban, hogy a Budapesti Pártbizottság most már látja, hogy ez milyen erőt jelentene a tanácsok kezében. Ha dolgozó népünk ügyes-bajos dolgait a tanács megfelelően látná el, akkor nem lenne ellenforradalom. Suhajda József elvtárs: Több irányban kell a megoldást keresni. Budapest kinőtte a ruháját, cipőjét az elmúlt 12 esztendő alatt. Többéves tapasztalatom szerint a mai községpolitika - háztatarozás és lakáskérdés. VIII. kerületi viszonylatban 1,5%-kal romlik a házak állaga, és csak 0,6% jut az állag megóvására. Ami a lakáskérdést illeti: természetesen szaporodott a lakások száma, de figyelembe kell venni, [hogy ez] az évente növekvő szaporulatot sem fedezi. Szembe kell néznünk a helyzettel, ennek megváltoztatásához anyagi alapot kellene teremteni, ami évek óta nincs. A lakbérek 70%-a van tatarozásra fordítva, ez évi 400 millió forint. Ha ehhez évente 300 millió forintot tudna a kormány biztosítani, akkor tíz év alatt a házak állagát nagyjából rendbe tudnánk hozni. Nagy problémát okoz kerületünkben, hogy az iskolákat hogyan bővítsük. 737 Tanácsaink megnőttek, nagy erő van bennük, és a mainál sokkal többet lehetne velük produkálni. A tanácstagokat is jobban kellene foglalkoztatni. Marosán György elvtárs: Az anyagot fogadjuk el azzal, hogy a pártirányításnak ez a módja helyes, azonban a felszólalások értelmében a Budapesti Intéző Bizottság szükségesnek tartja önálló budapesti községpolitikai kialakítását két lépcsővel: 736 A peremkerületek összekötése a városközponttal, illetve a tehermentesítő utak hiánya és az. átmenő forgalomból adódó problémák már akkor is jelentős terhet jelentettek a fővárosnak. Az úthálózatnak csak a fele volt valamilyen burkolattal ellátva (pormentes burkolat csak 20%). BFL XXXV. 1 ,d. 74. öe. 49. p. 737 Az osztálytermek száma fővárosi szinten 39%-kal kevesebb volt, mint a tanulócsoportok száma, így az osztálytermeket többszöri váltással voltak kénytelenek használni. Uo. 50. p. A Fővárosi Tanács VB 1957. február 15-én foglalkozott a tanteremkérdésscl. Épületigényként előterjesztették a VIII. kerület Elnök utca 1. sz. alatti volt polgári iskola átadását gimnázium céljára, ám erről határozat nem született. BFL XXIII. 102.a. 1957. február 15. A Bp. VB 1957. október 21-én vizsgálta a budapesti iskolák, épületek tantermek helyzetéről szóló jelentést. BFL XXX V. 1 .a.4. 10. őe. 63-75. p.
