Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.
nörzésénél azonban konkrét javaslatokat is lehetett volna tenni. Hiányolom, hogy a javaslatban szó sincs a tömegszervezetek kérdéséről. Pártunk nem törekszik a 900 ezres létszámra. Az elvtársak útmutatása szerint is 10-15% a párttagok száma. A tömegszervezetekre igen nagy szükségünk van. A transzmisszióra vonatkozólag egyetlen egy javaslatot sem tettek, nem beszéltek a hatalmi pozíciókra vonatkozólag sem. Igaz, hogy írtak a főkönyvelőről - ezt nem becsülöm le -, de nem ez a legfontosabb kérdés. Összegezve javaslom, hogy a jelentési részt fogadjuk el, melyet azonban az itt elhangzott vita alapján át kell dolgozni. A határozati részt konkréttá kell tenni, mely az adott politikai, gazdasági életből kiindulva legyen megfogalmazva. Kiss Dezső elvtárs: Kérdésem volt, hogy a párttagságot hogyan tudják pártmunkával ellátni. Azért vetettem fel ezt a kérdést, mert ez a tömegkapcsolat kérdése is. Irányként van kiadva, hogy a kommunisták a tömegek közé, véleményem szerint azt is ki kellene adni, hogy a kommunisták a tömegszervezetekbe. Minden pártszervezetnek meg kellene ismerni a tömegszervezetek belső munkáját. A pártszervezet így fontos problémákra fogja felhívni a kommunisták figyelmét, és adott időszakban beszámoltatja őket a tömegszervezetben végzett munkájukról. Ahhoz is hozzá kellene nyúlni, hogy a párt az utánpótlást elsősorban a tömegszervezetekből merítse. Erről a múltban sokat beszéltünk, de nem sokat tettünk. A jelentés azt mondja, hogy a szakszervezetben a párt befolyása a legtöbb helyen biztosítva van. Nem elég, hogy az ÜBelnök kommunista legyen. A meggyőzésen keresztül kell biztosítani a párt befolyását. Nekünk egész Budapesten ezt az utat kell választani. A pártszervezetek ezt még nem értik. A szubjektívizmus elleni harc: a leváltásokkal nem oldunk meg semmit. Nagyon sok embert kellene leváltani, nem is mindig a funkcionáriusoknál van a baj. Vannak az IB-n kívül olyan becsületes, rendes elvtársak, akik egyes kérdésekben helytelenül látnak, és magukat becsületesnek tartják, de az IB-t opportunistának. Kikezdik az IB-tagokat. Ez a helyzet az üzemi pártszervezetek munkáját nehezíti. Az üzemekben a párt politikájának gyakorlati végrehajtásában nincs meg a pártegység. Ezt előbb nekünk meg kellene oldani. A másik típus a kommunista párttagságával visszaélő ember. Ki akarnak nyírni mindenkit [sic!], nagy szájuk van, visszaélnek a párttagságukkal. Ezt a kérdést megfelelő plénum előtt súllyal kellene felvetni, hogy segítsünk megmagyarázni, hogy a normális útra térjenek. Ezek nagy része rosszindulatú ember. Miért nem tolonganak a munkások Budapesten a pártba? Ennek sok oka van. Ambrus elvtárs a múlt héten mondta, hogy haragban vagyunk a munkásokkal. 712 Nem a munkás volt, aki elsősorban fellépett a Rákosi-féle hibák ellen, és lassabban érik meg nála a dolog. A nyugdíjkérdés: nem az a baj, hogy a nyugdíjösszeg, amit adunk, kevés, hanem hiba, hogy nem volt benne osztálypolitika. Most sincs ez a dolog rendezve. Magyarországon a szakszervezetnek komoly hagyományai vannak. A szociáldemokrata párttagokba pedig - akik az alapjait rakták le ennek a mozgalomnak - belerúgunk, amikor a szakszervezetet bolhacirkusszá [sic!] tettük. Megsértik a munkást, amikor a „rőderendrékből" Kossuth-díjast csináltunk. [Sic!] 71 '' A másik dolog, Magyarországon milliókat dobtak ki, 712 Ambrus Jánosnak az 1957. május 6-ai kerületi IIB-elnökök értekezletén (23. jkv.) tett felszólalására utalt Kiss Dezső. 713 Valószínűleg Röder Bélára, a CSVM sztahanovista esztergályosára gondolt Kiss Dezső. Röder 1952-ben kapott Kossuth-díjat. Darvas - Klement - Térjék 1988. 160. p. 1951-ben indult el az ún. Rőder-mozgalom,
