Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.

A kerületi titkár elvtárs 24 órára szakítsa ki magát, hogy jelentését megcsinálja. Ezt csináljuk mi is. Összehívjuk a Budapesti Pártbizottságot, az elvtársak kiegészítenek bennünket. Maguk sokkal nehezebb feladatokat is megoldottak már. Taggyűléseket fognak csinálni, ragaszkodni kell hozzá, arra el kell készülni, hogy bírálni fognak minket, azt mondják, ha már választás van, akkor miért nem titkos, a demokratizmus nálunk nem máz. Miért nem lehet ezt a megyékben megcsinálni, mert a megyében van 100 falu, és akkora pártapparátus nincs, hogy ezt a munkát elvégezze. Nem erőltetjük az elvtársakat, nem fogunk hozzá ragaszkodni. Azért tettük fel a kérdést, hogy az elvtársak eldöntsék: legyen választás, vagy ne, mert amit mi akarunk, az IB határozatánál egy lépéssel továbbmegy. Én nem vettem részt az IB-ülésen, ha ott lettem volna, már ott felvetem. Nekünk biztosítani kell, hogy a pártértekezleten politikai marhaságok ne történjenek. Véleményem szerint az a veszély kevésbé áll fenn, hogy Nagy Imre híveit küldjék el a pártértekezletre, a másik veszély reálisabb, hogy a szektáns [sic!] emberek bekerüljenek. Az igaz, hogy Nagy Imre és a régi hibák között nem lehet párhuzamot vonni, mert az egyik rombolja, a másik gátolja a pártmunkát. Ami a titkár elvtársak felkészülését illeti, minden titkárnak készen kell arra állnia, hogy egy-két napra kiszakítjuk a kerületéből, és el kell, menjen egy másik kerületbe, az üzembe szétnézni, előadást tartani, hogy ne csak egy szűk nézőtere legyen. Szikra Sándor elvtárs, Bp. IKO: Felmerült az a kérdés, beszámoló legyen, vagy nem. Itt van előttünk a KB ülése, a Parlament összehívása. Mind a kettő egészen nagy horderejű útmutatást ad a párt és az ország számára. Úgy kellene felkészülni, hogy mozgósítsunk tettekkel, kezdeményezésekkel a feladatok megvalósítására. Befelé csak annyira forduljunk, amennyire elkerülhetetlen. Feltétlenül híve vagyok, hogy választás útján tartsuk meg a pártértekezletet. Egy gondolatot szeretnék felvetni. Ezen a héten és a jövő héten jut le az 1957. évi terv az üzemekbe, ez üzemi szinten rendkívül nagy feladatot jelent. Ezt nekünk össze lehetne kapcsolni a pártértekezletre való felkészüléssel, mert ez nem egyszerűen a párttagság, hanem az egész magyar nép, a pártonkívüli tömegeknek is alapvető kérdése. Fel kellene használni arra, hogy a 70 000 párttag félmillió pártonkívülit mozgósítson. Feltétlenül szükségesnek tartanám, hogy budapesti szinten a pártbizottságot megválasszuk. Hogy tényleg elismert vezetőtestülete legyen a budapesti pártszervezeteknek. Horváth [János] elvtárs, IX. kerület: Januárban összehívtunk egy 120 főnyi aktívát, ezen az aktíván választottunk egy 23 tagú IB-t, és ez minden hónapban összeül. Hét tagú elnökség viszi az operatív részt. Nagy Kálmán elvtárs, KV [sic!] PTO: Ilyen rövid idő alatt választást csinálni, véleményem szerint, nem lehet. Abból kell kiindulni, hogy négy lépcsőfokon kellene a választásokat megvalósítani. Ehhez nincs elegendő idő. Ez a munka teljesen lekötné a pártszervezetek erejét. A kerületi erők nem olyanok Budapesten, hogy egy ilyen választást le tudjanak bonyolítani. Nem futja az időből, sem Budapesten, sem a kerületeknél nem lehet pártértekezlet, hanem pártaktíva. Elképzelhetőnek tartom, hogy ne egyenesen a budapesti pártaktívát hívjuk össze, hanem a kerületben is hívjunk össze kerületi pártaktívát. Azt nem tudom elképzelni, hogy az egész választást lebonyolítsuk.