Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
A József Attila Színház az évad hátralevő részében főleg a napokban bemutatott: Irány Caracas című vígjátékot játssza. A szerző is (Fejér István), a színház is dicséretet érdemelnek, hiszen alig több mint négy hónappal az ellenforradalmi események után aktuális, a disszidálási lázzal foglalkozó, politikailag is jó hatású müvet hoztak színre. A színház műsoron tartja még Schöntan-Kellér: A szabin nők elrablása 494 és [Ralph] Benatzky: Esernyős király című darabjait. Az Állami Bábszínház az évad folyamán még egy új bemutatót tart. Királyhegyi [Pál]— Darvas [Szilárd]: A karrier komédiája című háromfelvonásos bábszatírát mutatják be felnőtteknek. A darab célja, hogy kigúnyolja a karrieristákat, köpönyegforgatókat, a jellemteleneket. Előreláthatóan hasznosnak ígérkezik. A színház műsoron tartja továbbra is Polivanova (szovjet szerzönő): Csintalan medvebocsok című sikeres gyermekdarabját, magyar szerző feldolgozásában Grimm: Hamupipőke című meséjét, valamint Darvas [Szilárd]-Gádor [Béla]: Aki hallja adja át című vidám műsorát. A Vidám Színpad, amely az elmúlt hónapokban távol tartotta magát eredeti feladatától, a kabarétól és Herczeg Ferenc, Zilahy Lajos, Móricz Zsigmond, Hunyadi Sándor, Lőrincz Miklós és Nóti Károly egyfelvonásos darabjait tűzte műsorára, ismét visszatér az aktuális politikai kabaréhoz. Feltétlenül lesznek szovjet számok is a műsorban. Összefoglalva: véleményünk szerint eredménynek tekinthető, hogy az évad hátralevő részében három új magyar bemutató lesz, illetőleg negyedikként állandóan műsoron szerepel majd a József Attila Színházban Fejér István darabja. Feltétlenül a szovjet darabokkal szembeni ellenállás megtörésének a kezdetét jelenti, hogy három színházban lesznek szovjet darabok. Mindez véleményünk szerint nem jelentéktelen, de egyáltalában [sic!] nem gyökeres változás, és az évad hátralevő részében a müsorpolitika nem szocialista jellege alapjában véve nem szüntethető meg. Legfőbb feladatunk az, hogy a következő színházi évadot olyan módon készítsük elő, hogy már induláskor a színházak műsorpolitikája más jelleget öltsön. Ennek érdekében feltétlenül szükséges, hogy az új színházigazgatók legkésőbb 1957. április 30-áig munkába álljanak. A színházak vezetésének helyzetét a következőképpen látjuk. Madách Színház: Az ideiglenesen megbízott vezető: Greguss Zoltán. Viselkedése igen pozitív. Sokat javított a színház fegyelmén. Eddig tizenhármán jelentkeztek a pártba, köztük a színház üzemigazgatója is. A pártszervezet alakulását Greguss nem gátolja, és jól dolgozik együtt kommunista munkatársaival. Ennek ellenére nem tartjuk alkalmasnak arra, hogy az új évadtól kezdődően a Madách Színházat vezesse. Irodalmi tájékozottsága nem eléggé széleskörű, az előadásra kerülő darabok kiválasztásánál elsősorban saját színházi emlékeiből indul ki, és mindent a színészek, a szere-pek szemszögéből vizsgál. Szocialista jellegű, a közönség nevelését elsődlegesen fontosnak tartó műsorpolitikai irányítást tőle nem várhatunk. Véleményünk szerint leghelyesebb volna a színház vezetőjévé Marton Endre elvtársat, a Nemzeti Színház rendezőjét kinevezni, aki most kapott Kossuth-díjat. 495 Jó kommunista és kiváló szakember. Amennyiben ez nem volna megvalósítható, számításba jöhetne a nem párttag, de a népi demokráciához, a szocializmus ügyéhez hü Szűcs László, akit rendkívül 494 Paul és Franz Schönthan darabjából írt színpadi müvet Kellér Dezső. 495 Marton Endre 1957. március 15-én vehette át a Kossuth-díjat. Darvas - Klement - Térjék 1988. 286. p.
