Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
Miért vált hirtelen szükségessé, hogy összehívjuk a titkárit? Ha a moszkvai tárgyalás nem lett volna, már régen összeültünk volna. 424 Ami Budapesten van, az nem megengedhető. A vidék mérföldes lépésekkel [sic!] előttünk van. Tudom, hogy itt más előfeltételek vannak, nehezebben megy a munka, de tagadom, hogy Sztálinvárosban színvonalasabban dolgozhatnak, mint Budapesten. Hosszú hetek óta vitatkozunk az elvtársakkal, a saját tapasztalataim alapján Budapesten egy kicsit gyáván dolgoznak a kommunisták. Mi vidéken már ott tartunk, hogy benn vagyunk az üzemekben, már hetek óta nincs zárt aktíva. Budapesten viszont nyílt aktíva nincs. Itt még mindig meghívókat küldenek szét, az értekezletekre meghívnak egy-két „dísz-pofát" [sic!], s kész. Amit én mondok, azt tapasztalatból mondom. így jártam a Ganz Hajóban, az Ikarusban 425 , a Ganz Villanyban, még a Beloianniszban sikerült a legjobban: 90 párttag volt, s közel 1 000-en voltak a gyűlésen. A lökést nekem a Ganz Villany adta meg. Oda Sz. Nagy [Sándor]ért mentem el. Az IB utasított, hogy a budapesti üzemek felé forduljak. Sz. Nagy megszagolta [sic!], hogy megyek, kihallgatást kért Csergőtől, kértem, hogy ne fogadja. 426 Itt személyes dologról volt szó. Annak idején a parlamentben nagyon szemtelenül viselkedett, vissza akartuk neki adni a saját területén. Sz. Nagynak sikerült mégis Csergőékkel beszélni, akik kérték, hogy ne zavarjam most a munkáját. Az Intéző Bizottság azzal fogadott a Ganz Villanyban, hogy nyírjam ki. Összejöttünk egy teremben 5-600-an, a hangulat nyomott volt. Én utánam felszólalt Sz. Nagy, mindenki zúg, szeretne ellentmondani, de nem mer, felszólaltak vagy 17-en, egyszerű emberek, nyersen. Abban a pillanatban, hogy újra hozzászóltam feloldódott a hangulat, az emberek felszabadultan mondták el véleményüket. A Ganz Villanyban vannak pártiskolát végzett elvtársak, akik nem léptek fel Sz. Nagy ellen. Külön szégyen, hogy eddig is ott lehetett. Egyébként már változás történt, Sz. Nagy már nincs a vállalatnál. Mi itt Budapesten védekezésben vagyunk, az ellenség szorít bennünket az egyhelyben topogásra. Szó volt a csepeli aktíváról. Leültünk a budapesti titkár elvtársakkal, kisült, hogy ez is fehér cédulával van elkészítve. [Sic!] Ez nem helyes, egyszer vállalni kell, hogy esetleg botrány lesz. Tény, hogy Csepel nem olyan rossz, mint amilyennek mondták, bár a csepeli gyűlés nem sikerült úgy, ahogyan én elképzeltem. A csepeli aktívából én is tanultam, látom, mit lehet egy aktíván és mit nem, erre az aktívára én is készültem. Az aktíva sikerét bizonyítja az is, hogy tegnap felhívott a Rádió, hogy szeretnék az adást megismételni a budapesti és vidéki hallgatók kívánságára. A csepeli gyűlésen, amit el akartunk érni, elértük. A Rádió, aki [sic!] eddig nem adott helyszíni közvetítést, most adott, de nem teljeset. Mind a két újság megadta, leközölte, amit elvártunk tőle. Ez volt a kezdet, azt javasolnám, hogy a héten 4-5 nagyobb kerületben munkásgyűlést tartsunk. Beszélni kell Münnich [Ferenc], Biszku és Somogyi [Miklós] elvtársaknak. Amikor a delegáció elutazott Moszkvába^azt mondottuk [sic!], az újságok a tárgyalásról sem túl sokat, sem túl keveset ne közöljenek. Vigyázni kell, hogy ne mondhassák: a küldöttség „lefeküdt" Moszkvában. Az újságok nagyon politikusán közöltek egy fontos külpolitikai és belpolitikai eseményt. 424 Az MSZMP küldöttsége Kádár János vezetésével 1957. március 20-28. között tartózkodott Moszkvában. A tárgyalásokról bővebben: MSZMP II. 19-24. p. 425 Az Ikarus Karosszéria és Járműgyárban 1956 decemberében járt Marosán, akit 800 ember hallgatott meg. Jenei-Szekeres J981. 161. p. 426 Csergő János kohó- és gépipari miniszterről van szó.
