Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
A Főváros Tanács VB jelentése színházaink műsorpolitikájáról és vezetéséről Az októberi ellenforradalmi események következtében a színházak irányítása hosszabb időre ellenséges befolyás alá került. A Színház- és Filmművészeti Szövetség novemberben kimondta, hogy a színházakat a jövőben maguk a színészek kívánják irányítani, ezért színházigazgatók kinevezését, műsortervek jóváhagyását szövetségi feladatnak kell tekinteni. 490 A Népművelési Minisztérium ezt tudomásul vette. Néhány hétig az igazgatók az összes színházi kérdéseket [sic!] valóban a Szövetségben tárgyalták meg. Ez a helyzet az utóbbi hetekben megváltozott, az állami irányítás fokozatosan erősödött. Színházaink jelenlegi programja azonban még a decemberi-januári helyzetet tükrözi, hiszen a darab kiválasztásától a színre hozásig dramaturgiai munkára, próbákra stb. legalább két hónap szükséges. A jelenlegi műsorpolitika félreérthetetlenül burzsoá jellegű, főleg az 1920-as, 1930-as évek sikeres darabjainak megismétlésére törekszik. Az elmúlt hónapok ideológiai zűrzavara, az állami irányítás gyengülése lehetőséget adott a Színház- és Filmművészeti Szövetségnek arra, hogy a műsorpolitikai - kifejezetten politikai szándékkal - ilyen módon alakíttassa. Természetesen nagy hatással volt a színházi vezetők magatartására az írók befolyása is. A [Fővárosi Tanács] Végrehajtó Bizottság és a Népművelési Osztály néhány hét óta azon dolgozik, hogy a színházi évad még hátralévő részében a müsorpolitika javuljon. (Gyökeres változás természetesen csak az új évad kezdetével érhető el.) Megbeszéléseink eredményeképpen a Madách Színház felújítja, és állandóan műsoron tartja [Maxim] Gorkij: Éjjeli menedékhely című drámáját. Az újabb bemutatók ügye még nem tisztázódott (osztályunk nem ért egyet az igazgatónak azzal a tervével, hogy [Alexandre] Dumas: Kaméliás hölgy és Jerome-Maugham: Színház című darabját, 491 valamint Németh László Széchenyijét kívánja műsorra tűzni. A színház továbbra is műsoron tartja Móricz [Zsigmond]: Sári bíró; Viktor [sic!] Hugo: Királyasszony lovagja; [Carlo] Goldoni: A hazug; Molière: Don Juan; [G. B.] Shaw: Sosem lehet tudni; [és Henrik] Ibsen: Nóra című darabjait. A Petőfi és Jókai Színházak az évad hátralevő részében egy-egy bemutatóra készülnek. Mindkettő mai író új darabja. Az egyik Hubay Miklós: Az egyik Európa című színmüve. 492 A darab az ismert szerzőnek igen szerencsés, nívós alkotása. Politikai kicsengése egyértelműen hasznos: a boldogulás keresése egyénileg a Nyugaton, vagy országosan a Nyugattal, járhatatlan út. A másik szerző, Vészi Endre valóban létező társadalmi, családi problémát dolgoz fel építő módon: a házastársak egyikének vidékre helyezése milyen nehézségeket okoz a családi életben. 493 A két új magyar bemutató feltétlenül kultúrpolitikai sikernek számít. A Petőfi Színház továbbra is műsoron tartja Molnár Ferenc: Olympia; [Edmond] Rostand: Sasfiók; a Jókai Színház pedig [Luigi] Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt; Zilahy [Lajos]: A szűz és a gödölye; valamint Babay [József]: Három szegény szabólegény című darabjait. 490 A Színház- és Filmművészeti Szövetség 1950-ben alakult a színházak szakmai színvonalának emelése céljából. A szövetség adta ki például a Színház- és Filmművészet c. folyóiratot. A szövetség 1957-ben megszűnt, utóda a Színházművészeti Szövetség lett. 491 William Sommerset Maugham 1937-ben készült regényéből Helen Jerome készített színdarabot. Napjainkban Szabó István készített filmet a történetből Csodálatos Júlia címmel. 492 A mű pontos címe: Egyik Európa. 493 Vészi Endre: Fekete bárány c. darabjáról van szó.
