Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)

Bevezetés

Feljegyzés a budapesti pártszervezetek helyzetéről' Az elmúlt héten lényeges változás tapasztalható a pártszervezetek szervezési teltételeit illetően. Legtöbb helyen megszűnt a munkástanácsok egységes szervezett ellenállása a párt­munkával szemben. A héten több helyen tanácskozások folytak a párt és a munkástanácsok között, megállapodtak kérdésekben, több helyen kérték a párt segítségét feladataik megol­dásához, visszaadják a pártszervezet segítségét stb. A helyzetváltozás okai: 1. Az erőviszonyok változása, a pártszervezetek kezdenek talpra állni, vitatkozni, érvelni. 2. Kezdik felismerni a munkástanácsok előtt álló feladatokat és azok nagyságát, meg akarják osztani a felelősséget (ha lehet, akkor áthárítani azt a pártszerve­zetekre). 3. A munkások kifáradtak ebben a zűrzavarban, unják a dolgot (nem fizetik a sztrájkidőt, felismerik a munkanélküliség reális veszélyét). Mindezek alapján a héten előre léptünk, de ez nem azt jelenti, hogy a munkások fejében rendeződtek és tisztázódtak a dolgok és a pártot támogatják. Nincs szó gyökeres fordulatról. Figyelemre méltó jelenségek: A pártszervezetek nagy része nem mer még határozottan fellépni az ellenforradalmi agitációval szemben. Gyenge a politikai munka, kevés propagan­daanyagot kapnak, az üzemek nem kapnak újságot. A gazdasági vezetők nem mernek fellép­ni a hibák ellen. Az értelmiségi szervezeteket illegálisan akarják szervezni. Félnek a felügyeleti hatósá­gokban lévő emberektől. Ez főleg népművelési területen tapasztalható. A szakszervezeti központokban illegális pártszervezést akarnak (függetlenségi őrület). Nem tartják összeegyeztethetőnek, hogy mindenki kommunista legyen, pártoktól és kor­mánytól független szakszervezetek központjában. A pártszervezetek keveset (néhol semmit sem) foglalkoznak a szakszervezetekben, a munkástanácsokban stb. dolgozó kommunistákkal. Nem elég rugalmasak a politikai kérdé­sekben. A Csepeli Vasmű munkástanácsának önfelszámolási kísérlete veszélyes provokációt takar. Annál is inkább, mert más helyeken is elterjesztették, hogy a területi munkástanácsok megszüntetése után az üzemekre kerül sor. 184 A párttagok száma 12 770, ebből új felvétel 225. A jelentkezők száma 2 827. A múlt héten 8 662 tag volt Budapesten. Az intéző bizottságok száma 425 (az I., XL, XV. kerület hiányzik). Budapesten eddig 76 értelmiségi pártszervezet alakult. 29 nagyüzemben összesen 1 366 párttag és 1 296 jelentkező van. A Csepeli Vasműben 302, a Ganz Vagonban 150, az Ikarusban 100 párttag van. A többi nagyüzemben mindenütt 100-nál kevesebb a párttagok száma. A Beloianniszban 1, a Gammában 6, a Ganz Villanyban 7 párttag van. A MOM-ban még nem alakult meg a pártszervezet. Az elmúlt héten már alakítottak több körzeti 183 A budapesti területi és üzemi pártszervezés helyzetéről ld. Függelék 2-3. 184 December 14-én a kormány Papp Károly személyében kormánybiztost nevezett ki a csepeli gyárak élére, aki a kormányrendeletre hivatkozva fel akarta számolni a csepeli központi munkástanácsot. A törvénytelenség miatt december 15-én a munkástanács ki akarta mondani saját feloszlatását, amire végül nem került sor. Kél nappal későbbi közleményükben úgy hidalták át a problémát, hogy megváltoztatták nevüket: kihagyták a központi szót. BFL XXV.4.f. 7104/1957. 1109-1112. és 1250-1251. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom