Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
szeretnek beszélni az üzemről, ahol egy opportunista ember van, mint Boldog [István] elvtárs, aki még most is azon vitatkozik velünk, hogy forradalom volt vagy ellenforradalom? A tüntetésre nem vitte ki a szakszervezeti aktivistákat, azt mondta, hogy itt vér folyhat. Ez az ember egyéves párt- és hat hónapos szakszervezeti iskolát végzett. A felesége párttitkár. Közvetlenül átvesz minden jobboldali nézetet. A többpártrendszer szószólója volt. Emellett gyáva és fél. Biszku Béla elvtárs: Ami az egész határozatnak alapkérdését illeti, és amiről az elvtársak is beszéltek, hogy a párt hogyan értékelte a helyzetet. A KV nagyon alaposan megvitatta ezt a dolgot és többféle érvek hangzottak el és ebben a dologban tiszta helyzetet akar teremteni. A felszólalásokból az derült ki, hogy a frontok össze vannak fonódva. Ezeket lehet szétválasztani. Nem szabad an blokk [sic!] azt mondani, hogy ezek ellenforradahnárok. Ez a határozatban benne van, az ellenforradalmárok most abba az irányba viszik a harcot, hogy a veszélyes fórumokat ellenfórummá viszik. Ezzel a határozat nagyon részletesen foglalkozik. (Idézet a határozatból.) A határozatot nekünk részleteiben is magyaráznunk kell. Azt mondani, hogy ez nemzeti forradalom volt, ez összezavarja a sorokat. Tudatában vagyunk annak, hogy ez nagyon kemény harc lesz. Ez most szélesebben fog jelentkezni. A másik dolog, hogy a Nagy Imre és Losonczy körül csoportosult ellenzéknek legnagyobb hibája az volt, hogy jobbfelé nem határolta el magát. A tüntetés értékelése: a helyzet az volt, hogy meg volt szervezve, hogy milyen útvonalon megyünk. 11 órakor jött a jelzés, hogy a Ganz gyárban leálltak és átmentek a MÁVAG-ba, jött a másik jelzés, hogy készülnek fegyveres provokációra. A fegyveres testületek azt mondták, hogy ilyen helyzetben nem tudják szétválasztani a frontot, nem tudják garantálni elvtársaink életét. Azt mondták, hogy a három gyülekezési helyen tartsunk meg egy demonstrációt, válasszunk küldötteket, akik a kormányhoz mennek. Ezt nem tudtuk mindenütt végrehajtani, a Marx téren sikerült megvalósítani. A legközelebbi tüntetést jobban meg fogjuk szervezni, de nem úgy, hogy az ellenség tudomást szerezzen róla. Javaslatot fogunk tenni arra, hogy ezt az aktívát hogyan csináljuk meg, a gondolat felvetése helyes. A minisztereket be fogjuk hívni, és beszélni fogunk velük. Egyetértek azzal, hogy erőteljesebb intézkedésekre van szükség. Itt is összezavarodtak a frontok, kértük, hogy ne engedjék vissza az üzemekbe az ellenforradalmárokat. Felvetettem 4-5 napja, hogy ezeket az embereket azonnal el kell távolítani. A kormány kibővítése napok kérdése. Ezelőtt részintézkedéseket nem tartunk megfelelőnek. Ezekkel az emberekkel tárgyalások folynak, akikkel a kormányt ki akarjuk bővíteni. Itt biztosítékot kell szerezni, hogy azon az alapon állnak majd, ami a népköztársaság megvédésétjelenti. Efelől biztosaknak kell lennünk, mert különben a kormány munkáját visszavetjük, és ennek semmi értelme nincs. Inkább legyen ez meg két-három nappal később. 162 162 Az ET 1956. évi 33. sz. tvr. intézkedett az egyes minisztériumok összevonásáról és megszüntetéséről. De a kormány tényleges kibővítése csak 1957. március elején történt meg az az FMPK 1025/1957. (Ill 1) sz. határozatával.
