Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
Az MSZMP Budapesti Ideiglenes Intéző Bizottsága határozata a művészeti terület politikai helyzetének néhány fő kérdéséről és a legsürgősebb tennivalókról A Budapesti Ideiglenes Intéző Bizottság megtárgyalta a művészeti területen kialakult politikai helyzetet, és megállapította: az októberi ellenforradalom eszmei és politikai előkészítésének központjai a művészeti területen is kialakultak. Nagy befolyással rendelkezett az írók és művészek körében Nagy Imre csoportja, több régi fasiszta művész is aktív tevékenységet fejtett ki az ellenforradalom előkészítésében és megvalósításában. Ugyanakkor az MDP vezetőinek politikai és kultúrpolitikai hibái is az ellenség malmára hajtották a vizet, sok becsületes, de ingadozó művészt taszítottak el a párttól. Október végétől a párttal szembenálló erők valóságos őrségváltást hajtottak végre a művészeti társadalmi szervekben, élesen szembefordultak a párttal és az állami irányítással; nagyfokú politikai, eszmei és szervezeti zűrzavart okoztak ezen a területen. Az ellenforradalmi erők még március folyamán is nagyon aktívak a kulturális területen, elsősorban a polgári eszmék visszacsempészésében mesterkednek, és sok változatban alkalmaznak körmönfont eszközöket, amivel hátráltatják a szocialista konszolidációt. Az ellenforradalmi elemek ténykedését az teszi lehetővé, hogy a párt erői a területen szervezetlenek, és teljes defenzívában vannak, az állami irányító szervek még csak most kezdik munkájukat megszervezni, és kézbe venni a legfontosabb kérdések megoldását. A pártszervezetek teljesen szétestek, újjászervezésük a legkezdetén [sic!] tart. A párttagok száma rendkívül kevés, a pártba lépők többsége sem vezető művész, és a legkülönbözőbb intézményekben egymástól függetlenül dolgoznak. Nehezíti a kibontakozást, hogy a párt ideológiai munkája még nem indult meg teljesen, és a párthoz közelálló értelmiségiek politikai, eszmei kételyeikre nem kaptak választ. Az állami irányító szervek még február folyamán is a belső átszervezéssel, új szervezeti felépítésük kialakításával voltak elfoglalva, így hatékonyan nem tudtak beavatkozni a hallatlanul kiélezett politikai, ideológiai harcba. A Fővárosi Tanácsnál az Oktatási és a Népművelési Osztály egyesítése körüli vita akadályozta, hogy gyorsan úrrá legyünk a helyzeten. A két osztály egyesítése Budapesten rontaná az irányítás színvonalát, mert a számtalan kulturális intézmény és a kulturális tömegmozgalom irányítása önálló osztályt követel meg. A kialakult helyzet megváltoztatása, a szocialista erők összefogása és támadásba vitele érdekében az alábbi azonnali intézkedéseket kell tenni: 1. A kommunisták egységes fellépése, szervezettségük kialakítása érdekében a különböző művészeti ágak sajátosságainak megfelelően kell megteremteni a pártszervezési formákat: a. írók. Egységes pártszervezet megszervezésére - a Szövetség felfüggesztése folytán - nincs lehetőség és szükség. 498 Az alkalmazásban lévő írók munkahelyükön lépjenek be a pártba, és vegyenek részt a pártszervezetek munkájában. Az alkalmazás nélküli írók csak a lakóhelyük körzeti pártszervezeténél vehetők fel a pártba, de az írók volt pártszervezetében lévő 498 Az írószövetség működését 1957. január 17-én függesztette fél a Belügyminisztérium, majd április 21-én fel is oszlatták a szervezetet. A döntésekről bővebben: MSZMP I. 317. p., MSZMP II. 80. és 111. p., Standeisky 1996. 198-200., illetve 251-254. p.
