Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)

Bevezetés

Központi Intéző Bizottság határozatán túl tegyünk egy lépést előre a demokratizmus kérdésében. A pártdemokrácia, a pártfegyelem szempontjából nagyon lényeges lenne ez. Mit képzeltem el? A kerületek az aktívákat úgy szervezzék meg, hogy az üzemekben taggyűlések keretében válasszák meg a kerületi küldötteket. A kerületi értekezleten pedig megválasztják a budapesti küldötteket. Ez nem azt jelenti, hogy mindenhol titkárválasztást csináljanak, a választás nyílt lesz, de választás. Ez azért is jó, hogy ne forduljon elő, hogy a kerületek kiválasztják a családhoz, a húsosfazékhoz közelálló embereket, ilyen esetben túl egyforma arcok lennének a pártértekezleten."

81 Marosán a kerületi IIB-elnökök - szintén a budapesti pártértekezletet előkészítő - 1957. május 13-ai tanácskozásán azt hangsúlyozta, hogy a küldöttek nagy részének munkásnak kell lennie. A Bp. IIB nemcsak az ideiglenes korszak hét hónapját mérlegelő beszámoló pontos tématervét határozta meg, de jó előre összeállította a pártértekezleten megválasztandó, már állandó Budapesti Pártbizottság tagjainak listáját is.

82 A pártértekezleten azonban így is került porszem a gépezetbe: vita folyt Fröschl Gusztáv, Kardos Gyula, Mesterházi Lajos személyéről, és a korabeli megfigyelők „nagy szépséghibaként" és a Budapesti Pártbizottsággal, a Központi Ellenőrző Bizottsággal és az 1KB Káderosztályával való egyértelmű szembeszegülésként értékelték Schiffer Pál leszavazását.

83 A pártközpont tehát még nem szerezte teljesen vissza a helyi szervezetek feletti hatalmát, erre utal az is, hogy a pártértekezleten többen is hangsúlyozták az MSZMP tagfelvételének különbözőségét az MDP-étől.

84 Azonban további konfliktus nem történt az 1957. június 8-9én megtartott pártértekezleten, ahol megválasztották azokat a küldötteket, akik képviselték a fővárosi pártszervezeteket az 1957. június 27-29. között megtartott és az ideiglenes időszak végleges lezárását jelentő országos pártértekezleten. 81 Borka Attila és Marosán György felszólalását ld. a budapesti kerületi ideiglenes intéző bizottságok elnökeinek és agitprop, titkárainak 1957. május 6-ai értekezletén (23. jkv.). 82 Az elfogadott Bp. PB-tagok és póttagok listáját rövid életrajzzal Id.: BFL XXXV. 1 .a.2. 1. öe. 158-169. p. 83 Földes László és Asztalos Géza érvelése ellenére Schiffer helyett Kiss Jánost választották be a Budapesti Pártbizottságba. Uo. 96-102., 170. és 198. p. 84 Hadik Miklós, a Csepeli Csőgyár dolgozója például kijelentette, hogy „[...] nekünk ne csináljanak ütemtervet arra, hogy mennyit vegyünk fel. Meglátjuk mi azt jól, hogy kik voltak az árulók és kik a megtévesztettek. Nem megy az a módszer, hogy fentről előírják, hogy még 100 tagot vegyünk fel. Ez nem vezet eredményhez akárhogyan is akarják." Uo. 39. p.