Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
nehézségeinek. Szintén a január 23-ai ülésen foglalkoztak az MDP-böl való átigazolások kérdésével. Bár az Intéző Bizottság nem hozott a kérdésben határozatot, másnap az SZB arról döntött, hogy május 1 -je legyen az MDP-böl való átigazolásnak az a végső határideje, amikor még a volt MDP-tagokat párttagságuk elismerésével veszik fel a pártba. 1 A pártszervezés fontos részét képezte az agitációs- és propagandamunka. Ennek eredményeiről Lakos Sándor agitprop, csoportvezető tartott beszámolót a Bp. IIB 1957. január 3-ai ülésén. 42 Az agitáció során hangsúlyt fektettek mind az üzemi munkásság személyes és írásos propagandával való meggyőzésére, mind értelmiségi ankétok szervezésére. Az agitáció legfőbb témái 1956/1957 fordulóján a munkástanácsok jogköre, a szakszervezetek és a munkástanácsok kapcsolata, jugoszláv és lengyel tapasztalatok a munkástanácsokról, a munkanélküliség okai, a tervgazdálkodás, illetve az ellenforradalom vizsgálata voltak. Az agitáció során a szóbeli, személyes kapcsolatfelvételt szorgalmazta inkább a Bp. IIB, de a kerületi és üzemi bizottságok számára ez nem jelentett kötelező utasítást. Mindenesetre a budapesti agitprop, csoport még decemberben írásos anyagokat küldött a kerületeknek az egységes propagandamunka segítése céljából. 43 Januárban a pártszervezés mellett a gazdasági válsághelyzet okozta továbbra is a legtöbb problémát az MSZMP-nek. 1956 őszére már nyilvánvalóvá vált a gazdaság radikális reformjának szükségessége. A 3/1957. (I. 13.) PM sz. rendelet intézkedett a népgazdaság átszervezéséről szóló rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos kérdések szabályozásáról. 44 A kormány programnyilatkozata alapján tizenegy szakbizottság kezdte meg azoknak a gazdasági reformjavaslatoknak a kidolgozását, amelyek végül nyár elejére készültek el. A gazdasági átszervezés december-januárban még csak az állami szektorban dolgozók számának leépítésére korlátozódott. A kormány szigorú takarékossági intézkedések kidolgozására szólította fel az állami vállalatok vezetőit. Az átszervezésekkel együtt a bérfizetés rendszerét is módosította az FMPK. 45 A munkástanácsok követelésére megszűnt a darabbérrendszer, a korábbi átlagkeresetekből visszakalkulált bérekre tért át a vállalatok nagy része. A korábbi prémiumösszegeket ipari béremelésekre fordították. A Bp. IIB 1957. január 23-án foglalkozott részletesen a gazdaság átszervezésének kérdéseivel. 6 A Budapest egész területére kiterjedő felmérés érintette mind a kerületek és a nagyüzemek, mind a minisztériumok aktuális helyzetét. A felmérés szerint a legfontosabb feladat „a minisztériumok, állami hivatalok és a vállalatok felduzzasztott adminisztratív és műszaki apparátusának egyszerűsítése, leépítése, politikai és szakmai megerősítése" volt úgy, hogy közben meg tudják védeni az MSZMP-hez hü személyeket. Az 1956 utolsó hónapjaiban és 1957 januárjában tartott sztrájkok, illetve a kormány által novemberben megemelt bérek miatt a közgazdászok és a politikusok erősen tartottak az államgazdaság csődjétől. A várakozásokkal szemben azonban 1957 végén a korábbi éveknél 40 Uo. 41 MSZMP V. 81-82. p. 42 Ld. a Bp. IIB 1957. január 3-ai ülését (7. jkv.). 43 A korabeli pártpropaganda jellemző hangvételű dokumentumait az I. kötet végén közöljük (Függelék 8-14.). 44 Tulajdonképpen már a 2025/10/1954. MT. sz. határozat ismertette az államigazgatás racionalizálásának irányelveit, Pető - Szakács 1985. 321. p. A gazdasági átszervezésről részletesen ld. Bereitet 1983. 33-122. p., illetve Pető-Szakács 1985. 292-368. p. 45 16/1956. (XII. 29.) Korm. sz. rend. a bérfizetés 1957. január 1. utáni rendszeréről. 46 Az 1957. január 9-ei ülésen még elnapolták a kérdést.
