Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
Véleményünk szerint Jóboru [Magda] elvtársnö újságcikke nem a legmegfelelőbb, egy-két mondattal utalhatott volna rá, hogy azért a pedagógusok között is vannak nem megfelelő elemek. Sándor Pál elvtárs: Három kérdés, amely túlnő a kerületi hatáskörön. Gazdasági kérdés: az elmúlt időben sok baj volt és sok hiba történt, de sok pozitív eredmény is volt. Pozitív, hogy a gazdaságot sikerült helyreállítani. A másik: a Népművelési Minisztériumot külön akarják megtartani. Ennek a huzavonának az eredménye nagyon rossz, nagy a zűrzavar a minisztériumban. A harmadik: az Ellenőrzési Minisztérium megszüntetése helyes, azonban felvetődik az ellenőrzés kérdése. Itt van olyan tendencia, hogy bizonyos embereket visszatartanak. Egy része átment a Pénzügyminisztériumba, egy részük a Minisztertanácshoz. Jelenleg az a helyzet, hogy ellenőrzés sehol nincs. Nem akarunk ebbe beleavatkozni, de ellenőrzésnek a minisztériumok felett is kell lenni. Valami határozott lépést kell itt tenni. A március 15-ei tervezet nem tudom végleges határozat-e. Nagyon helytelennek tartom, ami benne van. Március 15-e a Horthy időszakban hivatalos munkaszünet volt, a hivatalok nem dolgoztak, a gyárak igen. Ez akkor érthető volt. Most itt ez a helyzet állt elő, s ez helytelen. Helytelen, hogy 14-én tartjuk az ünnepségeket, 15-e munkanap, ezzel alkalmat adunk arra, hogy az ellenforradalmárok ezt felhasználják. Javaslom, hogy az iskolai és a hivatali szünet maradjon meg, de menjenek be az iskolába a gyerekek, és akkor tartsanak ünnepségeket, a hivatalokban is hasonlóan. Az üzemekben pedig munkaidő alatt tartsanak ünnepségeket. Biszku Béla elvtárs: A vitában felmerült kérdésekre: több elvtárs által szóba került a nyelvoktatás kérdése. A rendeletben ezekre a kérdésekre világos választ kapnak az elvtársak. (Rendelet mellékelve.) Az értelmiséggel kapcsolatos problémákra: döntés van arra vonatkozóan, hogy a Központi Bizottság mellett egy kis csoport, kulturális és tudományos osztály fog dolgozni. Ami a gazdasági vezetők kérdésére vonatkozik: mi tárgyaltunk 10 minisztérium megbízott vezetőivel, és abban állapodtunk meg, hogy a minisztériumok a meglévő hatásköri lista alapján a kerületi IB-kel közösen beszélik meg a funkcióban maradást. Egyébként ezzel a vitával kapcsolatban: a döntő, hogy a vezető beosztásokban a rendszer talaján álló ember legyen. Akkor, amikor a munkáshatalomról volt szó, sok párttag, igazgató sem állta meg a helyét. A harmadik negyedév gazdasági nehézségei abból adódnak, hogy az élelmezési készletek kifogynak, s az újak még nem állnak rendelkezésre. Ez minden évben problémát jelent, de az idén nagyobb nehézségként fog jelentkezni, mint más években. A munkás-paraszt szövetség anyagi oldala: nagyon komoly erőfeszítésekre van szükség, hogy az arány megfelelő legyen. Nemcsak abból adódik az ellentmondás, hogy a parasztságnak megnőtt a vásárlóereje. Az ellentmondás ott fog jelentkezni, hogy az állam a felvásárláson keresztül biztosítani tudja-e, hogy a mezőgazdasági árak ne emelkedjenek. Ezeknél a kérdéseknél a munkásság és a parasztság érdeke nem azonos. Általában a gazdasági perspektívára vonatkozóan: november 4-e után a cél az volt, hogy a konszolidáció létrejöjjön. Minél többen dolgozzanak, s ez hozzájárult a politikai élet konszolidálásához. Nem lehetett azzal fellépni, hogy változtatni kell az ipar szerkezetén. Azonban erre a távlati terveknél figyelemmel kell lenni. A népgazdasági tervek elkészítésénél számításba kell venni, hogy ne exportáljunk olyan árut, ami nem kifizető[dő]. Az ilyen kérdések rendezése természetesen hátra van még.
