Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)

Bevezetés

pedagógusok többségével, s ugyanakkor a szocializmus építésének talaján áll [sic!]. E politikával fokozatosan magunk mellé kell állítani a népi demokráciához hü pedagógusokat, a reakciósokat pedig el kell szigetelni. Az adminisztratív rendszabályok mellett fő feladat a politikai meggyőző munka. Ma még igen sok iskolában az ellenforradalom uralja a hangulatot. Ez nem azért van így, mert az ellenforradalmarok vannak többségben az iskolában, hanem azért, mert ezek igen aktívak, befolyás alatt tartanak sok becsületes pedagógust, a mi részünkről pedig gyenge az aktivitás. Ha a ma még passzív tömegből egyre több pedagógust nyerünk meg, akik már minket is meghallgatnak, a mi véleményünk után is érdeklődnek, akkor egyre több pártonkívüli pedagógus fog latolgatni, és nem hisz el mindent az ellenforradalom oldaláról, söt már kezd ellent is mondani, akkor a mérleg fokozatosan a mi oldalunkra fog billenni. Ez a folyamat már több iskolában megindult. Ezt kell jó politikai munkával gyorsítani. Éppen ezért a kerületi intéző bizottság[ok]nak, s a kerületi pedagógus pártszervezeteknek harcolniuk [sic!] kell a pedagógusok között a jobb-, de a baloldali támadások ellen is, s védelmet kell adniok [sic!] a becsületes többség számára, hogy leválhassanak a reakció oldaláról. Ki kell hangsúlyoznunk a következő három kérdést: 1. Elítéljük azokat a véleményeket vagy nézeteket, hogy ifjúságunk nevelésének hibáiért - amelyek október 23-án és ezután kétségtelenül megnyilvánultak kizárólag vagy elsősorban a pedagógusok felelősek. Ez a felfogás figyelmen kívül hagyja a régi politika általános hibáit, mint fő okot, hiszen e hibák tükröződtek tankönyveinkben, tananyagainkban (például első ötéves terv hibás adatait a számtantanításban, Jugoszlávia megítélése a földrajztanításban stb.), s a pedagógusok ezt tanítva maguk is áldozatai lettek a szó és tett, a tanítandó anyagok egy része és az élet közötti különbség konfliktusainak. Ez önmagában is cinizmust, hitetlenséget, kételyt szült a gyermekekben (de a pedagógusok zömében is), és amit fokozott a családi nevelés hatása is. Nem igaz tehát, hogy a pedagógusok ezért elsősorban felelősek. A párt és a kormány megvédi azokat, akik a régi politikával együtt tévedtek, de készek a szocializmus régi hibáktól mentes építésére. 2. Nehéz gazdasági helyzetben vagyunk. Könnyelmű ígérgetések csak újabb bajt jelenthetnének számunkra. A józan emberek látják, hogy fő feladat az energiatermelés rendbehozatala, a sebek begyógyítása a népgazdaságban, az 1956. október 23-a előtti nemzeti jövedelem elérése. De ezt megértve is el kell ismerni a pedagógus életszínvonal emelésének fontosságát és szükségességét. Bár 1955 szeptemberében az azt megelőző állapotokhoz képest a kormányzat komolyan emelte a pedagógusok illetményét, mégis képesítésükhöz viszonyítva le vannak maradva mind a többi értelmiségi szakterületek, mind bizonyos fizikai munkás kategóriák béréhez hasonlítva is. Épp ezért a pedagógus életszínvonal emelés, ahogy ezt a gazdasági megerősödésünk lehetővé teszi, a párt és a kormány szívügye. 3. A kormánynyilatkozat idevonatkozó útmutatásai alapján olyan művelődésügyi program készül, mely számba veszi és kijavítja a közoktatás hibáit - nemzeti kultúra, demokráciára, humanitásra, munkára, igazságszeretetre nevelés stb.