Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
Tapasztalatok és javaslatok a pedagógusok és más értelmiségiek közötti pártszervező munkával kapcsolatban I. A budapesti kerületekben a pedagógusok 25-30%-a volt az MDP tagja. A legutóbbi események következtében a volt MDP tagok szétszóródtak. Többségük távol tartja magát ma is az MSZMP-től. Jelenleg kerületenként 10-20 pedagógus párttag van. A volt MDP-tagok többsége ingadozó, kis részük nyíltan szemben áll a kommunista mozgalommal, és az ellenforradalmi elemekkel ért egyet. Mindez azt jelenti, hogy jelenleg nem érvényesül az iskolák életében a kommunista pedagógusok, a párt közvetlen befolyása, pedig ennek érvényesítése igen fontos, mert az iskolák életében az októberi események következtében rengeteg a hibás nézet és a káros gyakorlat. 1. A pedagógusok, akik az ifjúság nevelői, többségükben nem értenek egyet a párttal és a kormánnyal az események értékelésében. 2. A kormánynyilatkozatot igen sokan nem fogadják el. 3. Az iskolai munka feltételei kedvezőtlenek, az események következtében mind a tanárok, mind a diákok munkafegyelme romlott. 4. A pedagógusok biztonságérzetét megingatták a jogos és jogtalan követelések. A tananyagot sok esetben tankönyv nélkül, egyéni felfogásuk alapján közlik, amely különösen a nagyobb tanulókban törést és zavart okoz. 5. A tantestületekben ma is az ellenforradalmi befolyás a domináló, a tantestületek legjobb esetben színleg semlegességet mutatnak, amellyel sem az igazgatók, sem a volt párttagok többsége nem tud, nem mer vagy nem akar szembefordulni. 6. A Pedagógus Szakszervezet kerületi szervezetei nehezen kezdenek munkához. Több esetben szindikalista törekvések, mint „szakszervezetet kommunisták nélkül" nehezítik még a párt befolyásának érvényesítését. 7. Az ifjúsági mozgalom jelenleg teljes mélyponton van. Bár az „őrszem" mozgalom és a középiskolás diákmozgalom szervezése megindult, a gyerekeket senki sem tartja kézben, illetve erősödött az új mozgalom irányában is a klerikális tevékenység. 8. A hittanoktatás megindulásával egyidőben megszűntnek tekintik az antiklerikális propaganda létjogosultságát, világnézeti kérdésekben teljes bizonytalanság uralkodik. Mindez szükségessé teszi azt, hogy a kerületi intéző bizottságok fokozzák munkájukat a pedagógusok között. A jelenlegi erőviszonyok miatt kerületi szervezetbe kell gyűjteni a kommunista pedagógusokat. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb teendőink: 1. Az egyéni meggyőzés módszerével megkezdeni a volt MDP-tagok és a legjobb pártonkívüliek közti szervezőmunkát. 2. Megalakítani a kerületi pedagógus frakciót. 3. A kerületi pedagógus frakció lásson hozzá a további szervezési, politikai munkához, hogy az iskolai élet legfontosabb pontjain újra érvényesüljön a párt befolyása. A pedagógusok szervezésénél semmiképpen ne törekedjünk a régi létszám elérésére, kerüljünk minden adminisztratív eljárást, később, ha a létszám engedi, újra felmerülhet az iskolai pártszervezetek megalakítása is. A kerületi pedagógus frakció fő feladata, hogy alakítsa ki azt a politikai álláspontot, amely a tömegszervezeteken keresztül - tanács, szakszervezet, népfront - elfogadható a
