Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)

Bevezetés

Feljegyzés az értelmiség közötti pártmunka helyzetéről és feladatairól A nemzetközi munkásmozgalom általánosított tapasztalatai igazolják, hogy a forradalmi mozgalom átmeneti vereségei után a párttagok közötti értelmiség soraiban van a legnagyobb eszmei zűrzavar, megtorpanás, demoralizáltság. Nálunk is az elmúlt hónapokban történtek szintén ezzel jártak. Ismert tény, hogy sokan vallották és vallják, hogy október 23-a szellemi előkészítői az értelmiség „legjobbjai" voltak, s az október 23-ai tüntetés is a fiatal értelmiség megmozdulásaként indult. Sokan túlbecsülik az értelmiség szerepét, s nem látják, hogy számosan az ellenforradalom martalékává váltak, egyesek pedig nyíltan megmutatták régebben leplezett ellenforradalmi arculatukat. E helyzet következménye lett az elég nagyszámú disszidálás (például több, mint 1 000 orvos disszidált), belső emigráció, eszmei zűrzavar, a párttag értelmiség sorainak mély demoralizáltsága. A tagnyilvántartás január 26-ai jelentése szerint Budapesten az összes párttagok létszámának 6%-a értelmiségi (35 113:2 108). Viszonylag legtöbb a pedagógus párttag kb. 300, igen kevés például az orvos, színész, általában kevés a vezető értelmiség, például az Orvosegyetem 42 professzorából 25 volt párttag, ma 1. Mi az oka annak, hogy viszonylag lassan olvad a dermedtség, s hogy a közel 2 hónapja elkezdett politikai offenzíva - a pártépítés terén az értelmiség körében nem járt még nagyobb eredménnyel. 4 fő okra vezethető ez vissza: 1. a pártnak gyenge a munkásbázisa, 2. az ellenséges eszmék és ideológiák nyomása az értelmiségre, 3. szakmai perspektívátlanság, nem kielégítő anyagi helyzet és megbecsülés egyes értelmiségi foglalkozásoknál, 4. a pártmunka gyengesége az értelmiség körében. 1. A pártnak gyenge a munkásbázisa. Igen sok volt MDP-tag értelmiségi úgy értékeli a helyzetet, hogy a párt politikájával a munkások nem értenek egyet - a párt nem képvisel komoly erőt a munkásosztály soraiban, tehát ilyen munkáspártba nem lépnek be. Nem látják a munkásosztály erejét a párt mellett. 2. Az ellenséges eszmék és ideológiák nyomása az értelmiségre. Még ma is - 3 hónappal az október 23-ai események után - erős az ellenséges nézetek nyugati propaganda, írók - hatása, s a reakciós, ellenforradalmi elemek nyomása. Ennek következtében nagy a bizalmatlanság, a kimondott vagy leplezett félelem. Megnyilvánul ez a pártba való belépés megtagadásában - különböző kételyek mögé rejtve - vagy sok helyen az illegális vagy fél-illegális párttagságban. Melyek a leggyakoribb eszmei, politikai természetű indokok, kételyek, amelyek a volt párttagokat, illetve azok egy részét a belépéstől távol tartják? a. Egyesek - számuk egyre kevesebb - nem értenek egyet a párt értékelésével az október 23-ai eseményekkel kapcsolatban, vagy azt kifogásolják, - és ma már ez a többség - hogy több szó esik az ellenforradalomról, mint a jogos követelésekről, a hibák kijavításáról. b. Nem látnak még biztosítékot a hibák kijavítására, várnak a Szervezeti Szabályzatra, programra, nem látnak biztosítékot a vezetés személyi összetételében. [Sic !] c. A vezető értelmiség eltávolodott a párttól - Lukács, az írók stb. - az ő állásfoglalásuk mértékadó az értelmiség nagy tömegeire [nézvel.