Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
Csikesz [Józsefné] elvtársnő: Az értelmiség nagyon komoly hatással van a munkásosztályra, és a munkásosztály mellett meg kell nyerni az értelmiséget. Nem ért egyet Borka elvtárs álláspontjával, mert úgy az új értelmiséget, mind a régit meg kell nyernünk. Döntő kérdés a bizalom légkörének a megteremtése. Jenéi [Jenő] elvtárs: Az értelmiség között differenciált politikát kell folytatnia a pártnak. Megnyerni a legfejlettebb részét, semlegesíteni az ingadozókat, ugyanakkor kemény harcot folytatni az ellenforradalmárok ellen. A párton belül szektáns [sic!] veszélyként jelentkezik például az az általánosítás, hogy minden értelmiség ellenforradalmár. Lassú az értelmiség felé a párt propagandisztikus [sic!] munkája, ezért itt gyorsabban kell dolgozni. Moharos [József] elvtárs: Keményebb harcot kell folytatni a volt tőkések ellen, akiknek egy része mint műszaki értelmiségjelentkeznek, mert ezek magatartása kihatással van a munkásosztályra. Kurucz [Imre] elvtárs: A párt erősítése a munkásosztály politikájától függ, de emellett az értelmiséggel is alaposan foglalkoznunk kell. Javasolja: 1. Egyes címeket ki kellene állítani (címzetes igazgató) például pedagógus vonalon. 2. Aktívát tartson a párt a pedagógusok között. Aczél [György] elvtárs: Nem ért egyet Borka elvtársnak azzal a véleményével, hogy a régi értelmiséget nem lehet megnyerni. Tudomásul kell venni, hogy a szocializmus építését ezzel az értelmiséggel kell megvívni. Kelen [Béla] elvtárs: A kommunista funkcionáriusok nagy része nem érti a párt értelmiségi politikáját, és ennek az anyagnak a tartalma épp azt a célt akarja elérni, hogy minden kommunista vezető funkcionárius tisztában legyen a párt értelmiségi politikájával. Biszku [Béla] elvtárs: Az értelmiség helyzetét a párt politikájától elválasztani nem lehet, de nem lehet a munkásosztálytól sem. Fontos, hogy október 23-a jellegét, az értelmiség szerepét ebben világosan megértsük, különösen azt, hogy október 23-án a vezető szerep nem az értelmiség kezében, hanem az ellenforradalom kezében volt. Persze az ellenforradalom mellett egyes értelmiségi csoportok is aktívan részvettek. A fő veszély az értelmiség területén, hogy olyan helytelen nézetek szerepelnek, mint például a marxizmus revíziója és egyéb káros nézetek. Ezeket a zavaros nézeteket tisztázni kell, és a káros nézeteket elszigetelni. Fő cél a munkásosztály megnyerése, de emellett nagy gondot kell fordítani a műszaki értelmiségre és a pedagógusokra. Meg kell értetni, hogy a társadalom vezető ereje nem az értelmiség és a diákság, hanem a munkásosztály.
