Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
munkanélküli-segélyből meg lehet élni. Követelik a rendelkezés visszavonását. Több helyen sztrájkfenyegetés hangzott el, mondván, hogy csak sztrájkkal lehet e népellenes intézkedéseket visszavonatni. Kőbányán röplapok jelentek meg, amelyeken tüntetéssel fenyegetőznek, ha nem vonják vissza a rendelkezéseket. Zavarja a dolgozók hangulatát az is, hogy miközben a kormány azt állítja, hogy az energia- és a nyersanyaghelyzet miatt a nagymértékű munkáselbocsátás elkerülhetetlen, a Népakaratban ismételten bizonyítják az ellenkezőjét, hogy az energia és a széntermelés lehetővé teszi a munkáselbocsátás elkerülését. 293 3. A bérhelyzet: A kérdést a KGM és az ÉM, Újpest és Óbuda viszonylatában néztük meg. Az ellenség sikerének lehet tekinteni a KGM-üzemek területén, hogy a teljesítménybérezést a számos helyen tapasztalt túlfeszített normára hivatkozva lejáratták, és ezt a szakszervezet is segíti. A vállatok zöme a korábbi átlagkeresetekből visszakalkulált időbérre tért át, amelyeket a teljesítménytől függetlenül akarnak kifizetni. A teljesítménybér semmilyen formáját sem akarják, holott ezzel, ha ez tartósan így marad, az országot is tönkre lehet tenni. A minisztériumi ipar jelenlegi teljesítménye a korábbinak 50%-át sem éri el, ugyanakkor a régi teljesítmény alapján számított időbérre az emelést végrehajtották. így nem 10-15%-os, hanem a teljesítményhez viszonyítva - több mint 100%-os a béremelés. Ha ez így maradna, a vállalatok rentabilitása lehetetlenné válna. A munkástanácsokat meg lehet győzni a gazdaságosságra és a nyereségrészesedésre való hivatkozással. A minisztérium rajtuk keresztül próbálja az órabéreket a régi teljesítményhez, vagy annak némileg csökkentett hányadához kötni, vagy különben csökkenteni az órabéreket. Amennyiben a Nemzeti Bank a kormányrendelet szerint fog pénzt adni a fizetésekre, a vállalatok többsége nem fog tudni bért fizetni. Ezért egyes üzemekben a félkész gyártmányaik felélése, a vállalat kiadása útján próbálnak pénzt szerezni. E helyzet miatt számolni kell azzal, hogy sok üzemben a dolgozók nem fogják megkapni a besorolás szerinti felemelt bérüket. A kormánynyilatkozat a béremelésről csak zökkenőkkel volt végrehajtható. Nem tette lehetővé a vállalatok közötti differenciálást, minden vállalat követelte a 10%-ot, sőt minden dolgozó. Egyes gyárakban a béralap 10%-a nem volt elegendő, mert sok volt az 1 200 Ft kereset alatti, más vállalatoknál pedig jutott belőle az 1 500 Ft felettinek is. A vállalatok közötti aránytalanságok és bérfeszültségek így nem csökkentek, hanem növekedtek. Már megkezdődött egyes gyárak és szakmák tiltakozása, hogy náluk alacsonyabb az átlagbér, mint a másikban. Ezt a demagógok kezdik egyre jobban meglovagolni. A mai bérkeretek között ezt nem lehet megoldani. Sok gyárban a SZOT javaslatát a 800 Ft-os bérminimumra kormányhatározatnak tekintik és megvalósítják. Emiatt a 10-15%-os béremelésre adott béralap kevésnek bizonyult. Sőt egyes gyárakban úgy értelmezik, hogy ha nem 48 órát, [hanemj csak 36-ot dolgoznak, akkor is kifizetik a 800 Ft-ot. A művezetők, üzemmérnökök, üzemtechnikusok, általában a műszakiak igen hátrányos helyzetbe kerültek, és rendkívül rossz a hangulat. A műszakiak prémiuma a korábbi 100%-os teljesítmény alapján van megszabva. Ez legjobb esetben is 12%os fizetéscsökkenéssel egyenértékű. A termelés beindítása, megszervezése nagyrészt 293 A Népakarat napról-napra figyelemmel kísérte a széntermelés helyzetét. Az 1957. január 9-ei szám azokat a bányákat népszerűsítette, amelyek elérték már a forradalom előtti termelést.
